ii. világháború
málenkij robot
fogoly
A málenkij robot valójában egy szovjet félrevezetési technika
A II. világháborúban, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarországról mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A harmada ráadásul civilként lett "hadifogoly" - mondta Stark Tamás, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főnunkatársa, aki "Akkor azt mondták, kicsi robot" címmel írt könyvet erről az időszakról.
Stark Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak elmondta, hogy a civileket nem úgy fogták el, hogy most többéves kényszermunkára elhurcolják őket, hanem különböző félrevezetési technikákat alkalmaztak.
"Ennek a kicsi robotnak a magyar nyelvbe átkerült és ismertté vált változata a málenkij robot, ez valójában egy szovjet félrevezetési taktikát jelöl.
A leggyakoribb technika az volt, hogy közvetlenül az ostrom után újjáépítés vagy az utcák megtisztítása érdekében közmunkára, vagy málenkij robotra, tehát "kis munkára" rendelték a civileket, és ez a kis munka nagyon sok esetben valójában többéves kényszermunkát jelentett" - mondta Stark Tamás.
Ezenkívül voltak másfajta technikák is: volt, ahol mozielőadásra hívták a falu lakosságát, és amikor összegyűltek, a szovjet katonák körbevették őket, és a munkára alkalmasakat elvitték szovjet fogságba. Stark Tamás hozzátette, a szovjet megszálló hatóság mindent elkövetett annak érdekében, hogy minél több munkaképes civilt vonhasson be a Szovjetunió újjáépítésébe.
"Számítottak a külföldiek kényszermunkájára, és a külföldi kényszermunkások jó részt hadifoglyok voltak, másrészt pedig civil internáltak, akiket a szovjetek hadifogolynak tekintettek"
- mondta Stark Tamás.
A Történettudományi Intézet főmunkatársa szerint a szovjet források 510-540 ezer magyar fogolyról beszélnek. Ebben a számban elméletileg benne vannak a hadifoglyok és a civil internáltak is.
"A magyar forrásokból a kutatásaim alapján arra lehet következtetni, hogy mintegy 600 ezer magyar állampolgár került szovjet fogságba, harmada civilként, tehát nagyjából kétszázezren"
- mondta Stark Tamás.
A túlélők és elhunytak arányáról a szerző úgy nyilatkozott, hogy a magyar és a szovjet adatok alapján az elhurcoltak kétharmada visszatért, egyharmada pedig nem.
"A Szovjetunióban mintegy 70 ezer halálesetet regisztráltak,
tehát itt van egy konkrét adat, de nem regisztrálták a haláleseteket a kiszállítás közben és a tranzittáborokban, illetve akkor sem, ha járvány miatt egyszerre sokan haltak meg egy-egy táborban" - jegyezte meg a kutató.
Kapcsolódó hang
