A politikus a főügyészség budapesti központi épülete előtt, még kihallgatása előtt újságíróknak azt mondta, kérni fogja, hogy minél előbb zárják le ezt az ügyet.

"Ha úgy gondolják és van megfelelő mennyiségű bizonyítékuk, akkor emeljenek vádat ellenem, én

nagyon szeretném már a bíróság előtt tisztázni magamat"

- fogalmazott.

Hozzátette: "viszont ha nincs megfelelő mennyiségű bizonyíték, akkor kérem, fejezzük be az eljárást, ennek a továbbiakban helye nincsen".

Kovács Béla szerint

számára ez egyértelmű és előre kiszámított, valamint "kitervelt akciója a Fidesznek",

nemcsak a személye, hanem az általa képviselt Jobbik ellen is.

Úgy véli: "nagyon kevés az az anyag, illetve bizonyíték, ami elég lenne egy bírósági perhez".

"Nem a Holdon, nem a Marson, nem Abbáziában, mint valaki mondta, nem Abháziában vagyok, hanem itt vagyok Magyarországon és eleget teszek a Központi Nyomozó Főügyészség meghívásának" - fogalmazott.

Hozzátette,

hetedszer jelenik meg az ügyészség előtt,

és leszögezte, hogy eddig is együttműködött a hatósággal, az eljáró ügyész munkáját pedig tisztességesnek nevezte.

Abháziai kezeléséről azt mondta: korábban vérmérgezéssel kezelték ott, és július elején is lázas betegként kezelték, de akkor már az Európai Parlament német orvosai. Hozzátette: kezeléséről hozott magával orvosi igazolást.

Kovács Béla az újságíróknak arról is beszélt, nem igaz az, hogy nem jelent meg a brüsszeli meghallgatásán, a kifogásolt ülés ugyanis zárt volt, őt nem hívták meg, így nem is volt tudomása arról, hogy meg kellett volna jelennie.

Megjegyezte, csak a sajtóból értesült ő is arról, hogy a kémkedési ügyet és a költségvetési csalás miatt indult eljárást összevonta az ügyészség.

Utóbbival kapcsolatban közölte:

maga is elismeri, hogy adminisztrációs hiba történt.

Hozzátette: az ügyet az Európai Parlament elnöke is vizsgálta másfél évig, majd decemberben lezárta és megrovásban részesítette őt.

A jobbikos európai parlamenti képviselő megjegyezte azt is, hogy jelezte: hajlandó arra, hogy ő maga, de akár az ügyben érintett gyakornokai is visszatérítsék a kérdéses 15 600 euró támogatást. Az Európai Parlament pénzügyi vezetése azonban azt jelezte neki, hogy mivel a parlamenti elnök megrovásában ilyen szankció nem szerepel, erre nincs lehetőség.

A költségvetési csalással összefüggésben azt mondta: 2012-es szerződésekről van szó, amelyek lényege, hogy a gyakornokok megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csupán Brüsszelben, hanem Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt és "valóban, nem állandóan tartózkodtak Brüsszelben".

Kovács Bélát korábban június 23-ára idézte be az ügyészség, ám azon a kihallgatásán nem jelent meg. Pár nappal később ügyvédje arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, az ügyészség szerdai közlése szerint azonban maga Kovács Béla hivatalosan azóta sem jelezte, eddig miért maradt távol. A politikus külföldi kezeléséről július elején írt a Magyar Idők, ám még aznap Kovács Béla a Facebook-oldalán fotóval jelezte, hogy Brüsszelben van.

Szikinger István, Kovács Béla ügyvédje szerdán azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség állításával ellentétben nem volt beidézve június 23-ára Kovács Béla, ezért nem is kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy hol volt és mit csinált. Hozzátette: megbeszélték ugyan, hogy megjelenik, de szabályszerű idézése nem volt.

Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. Az ügyészség korábbi közleménye szerint ebben az úgynevezett kémkedési ügyben már 2014 májusában kérte a legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de az csak 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2015 decemberében hallgatta ki gyanúsítottként.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett. A legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg és vált lehetővé, hogy a bűncselekménnyel Kovács Bélát meggyanúsítsák.

Az Európai Parlament első, a mentelmi jogot felfüggesztő határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás.