A klímaváltozás hatására világszerte megváltozott a felszín alatti vízkészletek pótlása - mondta az InfoRádiónak a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Falus György hozzátette: a meleg napok számának növekedése elsősorban a mezőgazdaság számára jelent kihívást.

A változás hatására a forró napok számának növekedésével egyre többet kell öntözni, ezért

csökken a vízkészlet

– mondta a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Falus György hozzátette, meleg időben erőteljesebb a talaj felső szintjeiből történő párolgás is.

„Felszín alatti vízkészletekből lehet pótolni az öntözéshez szükséges, hiányzó vizet, de fontos, hogy ez kontrolláltan, fenntartható módon történjen, mert nem szerencsés, ha a tervezettnél gyorsabban merítjük ki a készleteket. Ha ezt nem szabályozza valamilyen jogszabály és szervezetek, az komoly vízhiányhoz vezethet.”

Falus György elmondta,

szigorú szabályok határozzák meg, hogy egyes vízadókon mennyi vizet milyen ütemben lehet kiemelni,

ez a mérték úgy van meghatározva, hogy a vízadó vissza tudjon pótlódni és ne keletkezzen hiány.

„A változás itthon kevésbé a víz minőségére, inkább a hozzáférhetőségére hat. Jelentősebb a felszín alatti vízkészletek használata, mert nagyobb mennyiséget termelünk ki belőle, máshogy pótlódik vissza, mint korábban. A csapadék eloszlásában, a halmazállapotában, a víz kémiai összetételében nincs tudomásom markáns romlásról.”

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa kijelentette,

a magyarországi ivóvíz-hálózat vízminősége kiváló, amit tartani is lehet.

A Budapest környéki vízkészletek alapvetően parti építésű kutakból származnak, amely gyorsan pótlódó készlet, ezért rövid távú minőségromlástól nem kell tartani – hangsúlyozta Falus György.

Korábbi cikkeink:

• Felzabáljuk a víztartalékainkat
• Egyre kevesebb a víz Magyarországon
• Egy globális probléma, ami miatt naponta 800 kisgyerek hal meg