Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Minek hirdetni, hogy Magyarország erősödik, ha az állítás igaz? - napirend előtt a parlamentben

"Minek hirdetni, hogy Magyarország erősödik, ha az állítás igaz?" - napirend előtt a parlamentben

A munka törvénykönyvének tervezett módosítása és a kormányzati kommunikáció is szóba került az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.

A rendőrség és az országgyűlési őrség ünnepnapja, Szent György napja alkalmából tartott rövid megemlékezést követően Firtl Mátyás, a KDNP képviselője a közműszolgáltatások árszabályozásának nemzeti hatáskörből való kivonására készített európai bizottsági terv ellen emelt szót, állítva, hogy a lakosság támogatására is szükség van a rezsicsökkentés megvédéséhez.

Válaszában Aradszki András, a fejlesztési tárca államtitkára rámutatott, hogy a kormány támogatja az energiaunió céljait, ám a terv ezen elemét aggályosnak, a magyar szuverenitást sértőnek tartja.

A szocialista Varga László emlékeztetve képviselőtársait pártja zuglói győzelmére a hétvégi időközi választáson, kormányváltást sürgetett a magyar munkavállalók érdekében, akiket - mint mondta -

a munkaerőhiány miatt a kormány túldolgoztatna.

Tállai András a gazdasági tárca államtitkára válaszában a Fidesz szintén hétvégi józsefvárosi győzelmére hívta fel képviselőtársai figyelmét, majd a szocialista kormányok korábbi teljesítményét kritizálta és hangsúlyozta, hogy

a munka törvénykönyvének tervezett módosítása csupán rugalmasabbá teheti a munkaidő-elszámolást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az uniós források odaítélésének módját kritizálta,

a támogatások ellopásának nevezve a pályázati rendszert.

A képviselő szerint ma a kormány által alkalmazott politikai eszközök közül az egyik legfontosabb az agitációs propaganda, amely hazugságokat terjeszt. Minek hirdetni, hogy “Magyarország erősödik”, ha az állítás igaz, ha pedig nem, akkor mindez ellopott pénz - tette hozzá a politikus.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára nem gondolta, hogy egy hirdetés önmagában fölösleges, majd úgy vélte, hogy

az igazi propaganda az, amit az ellenzéki pártok folytatnak,

mert Brüsszelben mindent megszavaznak, ami a betelepítési programot segíti, Magyarországon pedig félrevezetik a választókat.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője arra hívta fel a Ház figyelmét, hogy a minimálbér 15 százalékos emelésével euróban számolva

Magyarország még mindig a sereghajtók között van bérszínvonalát tekintve,

majd a képviselő maga is a munka törvénykönyvének tervezett módosítását kritizálta.

Tállai András abból, hogy a Jobbik és az MSZP is kritizálta a tervezetet, azt a következtetést vonta le, hogy a két párt ismét közeledik egymáshoz, eztán pedig úgy látta, hogy a gazdasági környezet teszi lehetővé a béremeléseket, és

bár van még mit tenni, komoly eredményeket ért el a kormány.

Németh Szilárd, a Fidesz képviselője úgy vélte, hogy egyre nagyobb a nyomás a magyar kormányon bevándorlási politikája miatt, miközben a bevándorlást pártoló Soros György üzletember, az Európai Bizottságnál lobbizik.

Dömötör Csaba válaszában rámutatott, hogy az Európai Bizottság a határok megerősített védelme helyett azon gondolkodik, hogy miként oszthatná szét a tagállamok között a migránsokat.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×