Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Az EMMI-nél zárolják a legtöbbet

A Magyar Közlönyben megjelentek a túlzottdeficit-eljárás érdekében meghozott legújabb intézkedések részletei. A kormány részletezi, hogy az első lépcsőben elrendelt kiadászárolás pontosan hogyan jön össze. A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be három lépcsőből álló intézkedéscsomagját. Ennek első lépcsőfoka a 92,9 milliárd forintos zárolás és kiadáscsökkentés az idei évben, melyből 68,9 milliárd forintra rúg az egyes fejezeteknél történő kiadászárolás. A most megjelent kormányhatározat részben ezek részleteit tartalmazza.

Az egyes szervek vezetőinek május 24-ig kell bejelenteniük zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben. Ezt megelőzően már május 17-ig be kell jelenteniük Varga Mihálynál, hogy miként kívánják lefaragni kiadásaikat, hol húzzák összébb a nadrágszíjat.

A zárolás mindenkit érint, minden minisztériumnál zárolást rendelt el a kormány. A legnagyobb zárolás az Emberi Erőforrás Minisztériumát (17,25 milliárd forint), a Vidékfejlesztési Minisztériumot (11,88 milliárd forint), a Belügyminisztériumot (8,72 milliárd forint), illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (8,29 milliárd forint) érinti. A minisztériumok közül a - módosított - költségvetési törvényben szereplő idei fejezeti főszámok szerint a legnagyobb arányban zárolásra a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (6,15 százalék), a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (4,93 százalék), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (3,86 százalék), illetve a Miniszterelnökségnél (3,62 százalék) kell számítani. Árnyalja ezt ugyanakkor, hogy az egyes tárcák más-más arányban fedezik kiadásaikat költségvetési támogatásból, illetve saját bevételből.

A határozat melléklete felsorolja azokat az előirányzatokat, amelyek mentesülnek a megszorítások alól. Ezek szerint nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, valamint az alábbi előirányzatokra.

A határozat harmadik pontja kimondja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 2 milliárd forintot kell zárolni, a negyedik pont pedig egy 1 milliárd forintos zárolásról rendelkezik a Nemzeti Földalapnál.

A kormány összesen 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulást írt elő múlt pénteki bejelentésével az elkülönített állami pénzalapoknál, amiből 6 milliárd forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál, 1 milliárdot a Nemzeti Kulturális Alapnál, 5 milliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, 2 milliárdot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál, 0,5 milliárd forintot pedig a Bethlen Gábor Alapnál kell végrehajtani. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap esetében 1 millió forintos javítást írt elő a kormány.

A határozat kimondja azt is, hogy 5 milliárd forintos tartalékképzésre kényszerülnek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatok és 1,5 milliárdos központi költségvetési befizetést kell teljesítsen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy a fenti zárolásokat a 2014-es költségvetés tervezése során is érvényesíteni kell.

A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról. Ettől összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×