Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Kende: Az Európai Bizottság Magyarországon teszteli új hatásköreit

Gyakori, hogy az egyes tagországoknak vitájuk van az Európai Unióval, az azonban szokatlan, hogy a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket összevonták - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kende Tamás. A nemzetközi jogász szerint az Európai Bizottság lépéskényszerben van, mert Magyarország 2004 óta áll a deficiteljárás alatt, ám annak komolyságát megkérdőjelezi, hogy hét év alatt sem sikerült hazánkat megfelelő szerkezetátalakítási intézkedésekre késztetni.

Szokatlan, hogy "magyar helyzetről" beszél az Európai Bizottság, én nem tudok hasonlóról, és ez azt mutatja, hogy a testület nem kizárólag azt a néhány jogszabályt vizsgálta, amelyeket kifejezetten megemlít a közleményében, hanem a magyar jogrendszer helyzetét, és általában kíván azzal kapcsolatban állást foglalni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kende Tamás.

A nemzetközi jogász szerint ez nem szokás az Európai Unióban. Az nagyon gyakori, hogy az EB és a tagállamok között viták vannak - ilyen ügyek százával akadnak. Magyarország az elmúlt pár évben viszonylag kevés ilyen jogvitát okozott, a jogsértési eljárások száma nem volt magas, amikor pedig valamilyen ügyben elmarasztalták az országot, utána nem tagadtuk meg a bíróság ítéletének a végrehajtását - tette hozzá.

Az szokatlan, hogy a Bizottság "összegyűjtötte" a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket, és ezeket most nemcsak egyedi jogsértésként értékeli, hanem összességében, a jogállamiság, a demokrácia szempontjából is vizsgálja - mondta.

Úgy véli, ennek több oka van. Egyrészt Magyarország maga is okot adott ezeknek az eljárásoknak a megindítására, másrészt azonban véleménye szerint a Bizottság maga is érdekelt abban, hogy gyakorolja, illetve tesztelje azokat az új hatásköreit, amelyeket a Lisszaboni Szerződés adott. "Magyarország jó alany erre a tesztre" - fogalmazott.

A fellépés mellett szóló ok és szempont lehet az a tény is, hogy Magyarország most bevallottan pénzügyi segítségre szorul - tette hozzá.

A jegybanktörvényt és az adatvédelmi biztos mandátumát illetően a jogász úgy vélekedett, hogy lehetséges ugyan még némi vitát folytatni a Bizottsággal, de ezt követően az látszik a minimumnak, hogy az EB jogsértési eljárást kezdeményez. "Nem hiszem, hogy ezekkel kapcsolatban a Bizottság hosszas diplomáciai tárgyalásokat akarna folytatni" - jelentette ki, hozzátéve: az eljárásnak nincs határideje, évekig tarthat, így közvetlen politikai hatása nincs is.

Kevés a mozgástér

A nemzetközi jogász szerint sokkal több mozgásteret nem ad a mostani kabinetnek, hogy Olli Rehn biztos is elismerte: a problémák egy része az előző kormány tevékenységére vezethető vissza.

Az Orbán-kormány másfél éve van hivatalban, tulajdonképpen mandátumának félidejéhez közelít - emlékeztetett. Így az, hogy az előző kormányok nem hozták meg a szükséges szerkezetátalakítási döntéseket, nem előny, hanem hátrány, mert az Európai Bizottság lépéskényszerben van, hiszen Magyarország most már 2004 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt.

Az eljárás komolyságát pedig megkérdőjelezi, hogy hét év alatt nem sikerült Magyarországot megfelelő szerkezetátalakítási intézkedésekre késztetni - hangsúlyozta a jogász, aki szerint ez valószínűbbé teszi, hogy a Bizottság sebességet vált, valamiféle további intézkedést tesz, és akár szankciókat is alkalmaz.

Ami a szankciók mibenlétét illeti, ezzel kapcsolatban megosztott a szakmai közvélemény - hangsúlyozta Kende Tamás. A legrosszabb esetben elképzelhetőnek látszik az is, hogy a kohéziós alapokból történő kifizetések egy részét felfüggesztik vagy visszatartják.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×