eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

A MÁV új alapító okirata szerint bővül a miniszter hatásköre

Új alapító okirat szabályozza január végétől a MÁV Zrt. működését, a változásokkal bővül a tulajdonosi jogokat gyakorló közlekedési miniszter hatásköre - közölte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.

A továbbiakban kizárólag a közlekedési miniszter egyetértésével lehetséges a MÁV Zrt. tulajdonában álló tíz nagyobb gazdasági társaság - köztük a MÁV-START, MÁV-GÉPÉSZET és MÁV-TRAKCIÓ - vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása, alapító okiratának, társasági szerződésének elfogadása, módosítása, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadása.

A MÁV Zrt. új alapító okirata bővíti az igazgatóság döntési jogköreit, elsősorban az értékhatárhoz kötött jogügyletek alsó határának eltörlésével. Ezzel párhuzamosan szűkülnek az alsóbb döntési szintek, például az elnök-vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek hatásköre.

Módosul a vezető testületek létszáma is, az igazgatóság a korábbi 3-7 helyett 5, a felügyelőbizottság az eddig 9-15 helyett 6 taggal működik.

A MÁV Zrt. igazgatóságának jelenlegi összetétele: Andrási Miklós, György Miklós, Mosóczi László, Kozák Tamás és Nátrán Roland. A MÁV Zrt. felügyelőbizottsága tagjai: Reményik Kálmán elnök, Dabóczi Kálmán, Gaskó István, Kerékgyártó János, Simon Dezső és Váry András.

Változott az üzletági általános vezérigazgató-helyettes és portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes elnevezése is, előbbi infrastruktúra-, utóbbi pedig gazdasági általános vezérigazgató-helyettes lett.

A MÁV Zrt. alapító okiratának megújításával a szakminiszter közvetlenebbül alakíthatja a vasúttársaság és leányvállalatai működését, a vállalat igazgatósága gyakrabban ülésezve hatékonyabban, operatív módon működhet - olvasható a közlekedési tárca közleményében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×