Érdekes helyzet alakult ki a tervezett Veszprém-Szentkirályszabadjai Repülőtér ügyében. A repülőtér egykori lobbistája, Dióssy László jelenleg a környezetvédelmi tárca egyik szakállamtitkára. Dióssy 1990-től 16 éven keresztül volt Veszprém polgármestere, és ebben a tisztségében sokat tett az egykori katonai repülőtér polgári hasznosításáért.

Polgármesterből államtitkár

Az SZDSZ színeiben politizáló Dióssy Lászlót 2006-ban nem választották újra polgármesternek, ám rövidesen a szakállamtitkári kinevezéssel vigasztalódhatott. Bár az SZDSZ már nem tagja a kormánynak, és a zöld tárcát azóta a harmadik miniszter irányítja, Dióssy László biztosan őrzi a szakállamtitkári pozíciót.

A vitatott repülőtér ügyében kialakult helyzet másik "érdekessége", hogy a beruházás folytatásának engedélyezéséről döntő hatóság, a székesfehérvári Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatója, Kling István egy ideje szintén a környezetvédelmi tárca felső vezetésében dolgozik. Õ a tárca államtitkára.

Kling István utóda, Csehóné Szilasi Judit a repülőtér-beruházás ellen környezetvédelmi szempontok miatt tiltakozók véleményére reagálva a Magyar Televízió Szempont című műsorában elmondta, hogy a szakhatóságnak nem feladata vizsgálni az egyes beruházások "lakossági beágyazottságát".

A repülőtér elleni lakossági tiltakozást koordináló egyesület a fenti személyi viszonyokat "különösen aggasztónak találja" - mondta el az Inforadio.hu kérdésére Dávid Gyula, az egyesület elnöke. Hozzátette: Dióssy László szerepéről a vasárnap Szentkirályszabadjára látogató köztársasági elnököt is tájékoztatták.

Dávid Gyula elmondta, nehezményezik azt is, hogy a környezetvédelmi felügyelőség információik szerint kizárólag zajvédelmi szempontból vizsgálja a beruházást, nem pedig a környezeti hatások teljességére vonatkozóan.

Ami jó Veszprémnek, nem biztos, hogy jó a Balatonnak

Dióssy László a tervezett repülőtérrel kapcsolatban az IndexVeszprém kérdésére korábban elmondta: "Én magam is azok közé tartozom, akik támogatják a beruházást, hiszen még annak idején mi értékesítettük a repteret. Már látszik, hogy egyre nagyobb a lakossági ellenállás és az ellenzők minden jogorvoslati fórumot ki fognak használni. Pedig ennek a reptérnek a megvalósítása nagyon komoly idegenforgalmi, gazdasági előnyt jelenthet Veszprémnek és a Balatonnak. Olyan megoldást kell találni, ami legkevésbé sem zavarja a lakókat. Vannak ilyen megoldások, csak az a kérdés, hogy ezek mennyibe kerülnek."

Az államfő kérdezte a sajtót

Az államfő felvetette vasárnap az őt hallgató újságíróknak azt a kérdést is, vajon miért alakult úgy a volt katonai reptér átadása, hogy az új tulajdonosok, Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzata már csakis polgári repülőtér kialakítása felé indulhattak, amikor 2005 végén ingyen megkapták a területet.A Balaton Fejlesztési Tanács 2004. június 24-én együttes ülést tartott a Balaton körüli három megye - Zala, Somogy és Veszprém - önkormányzatával. Itt az egyik napirendi pont a Balaton régió infrastruktúrájának fejlesztési terve volt. A téma előadója, a gazdasági és kereskedelmi tárca helyettes államtitkára, Kovács Ferenc volt.

A döntés értelmében kérték a kormányt, hogy a Szentkirályszabadjai volt katonai repülőtér kerüljön olyan kategóriába, hogy megindulhasson a nemzetközi reptérré való fejlesztése olvasható az ülés jegyzőkönyvében. A dokumentum aláírói, Kuti Csaba a Veszprémi-, Gyenesei István a Somogyi- és Kiss Bódog Zoltán a Zala megyei közgyűlés elnöke, továbbá Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt kérték, hogy ehhez a tervhez 2005-ben a kormány nyújtson "jogi és költségvetési támogatást."

Három repülőtér egy helyett?

A megyei vezetők szorgalmazták továbbá, hogy a Szentkirályszabadja melletti repülőtérrel párhuzamosan a gazdasági tárca támogassa a Sármelléki és a Siófok-Kiliti repülőteret is. Történt mindez annak ellenére, hogy akkor már ismertek voltak azok a tanulmányok, amelyek szerint nem hogy a Balaton régióban, de az egész Dunántúlon sem működhet gazdaságosan kettőnél több polgári repülőtér.

Sőt, egyes vélemények szerint az egész Dunántúl csupán egy polgári repülőteret "bír el". Erre a pozícióra akkor már több jelentkező volt, például Győr, a Székesfehérvár melletti Börgönd és Sármellék - írta 2000 szeptemberében a Népszabadság.

A Gyurcsány-kormány 2005-ben nem vette figyelembe a fenti elemzéseket, és egy kormányhatározattal úgy adta át Veszprémnek és Szentkirályszabadjának a volt katonai bázis tulajdonjogát, hogy ott polgári repülőteret kell létesíteniük.