Éppen húsz éve, 1989. január 7-én több híradás is szólt a munkásőrségről. A kommunista hatalom 1957 óta létező emblematikus fegyveres szervezete ezen a napon először tartott Körmenden teljesen nyilvános rendezvényt. A rendezvény aktualitása egy díjátadás volt, igazi jelentőségét azonban az adta, hogy az eseményen megjelent Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki nyilvánosan, a sajtó jelenlétében fejtette ki, hogy mit gondolt az akkori hatalmi elit a munkásőrségről, illetve a fegyveres gárda és a küszöbön álló politikai-hatalmi váltás kapcsolatáról. A korabeli "virágnyelvben" ez így szólt: beszélt "a munkásőrök feladatairól, a testületnek a kibontakozó gazdasági-politikai reformfolyamatban vállalt szerepéről" - tájékoztatott 20 éve az MTI.

Megnőtt az érdeklődés a munkásőrség iránt

Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emlékeztette az egybegyűlteket, hogy az országos pártértekezlet után a munkásőrök nyomban kimondták: támogatják a párt által kezdeményezett gazdasági, politikai és társadalmi
reformokat. A pártvezető arról értekezett, hogy a társadalmi nyitásnak köszönhetően a munkásőrök
előtt is bővült a közéleti szereplés lehetősége. A KB-titkár helyeselte, hogy a munkásőrség egyes tagjai "jelen vannak azokban az új szervezetekben, amelyeknek a meghirdetett programja és tevékenysége nem ellentétes szocialista és nemzeti céljainkkal".

Innentől következett a "feketeleves". Az MTI tudósítása szerint ugyanis Lukács megemlítette, hogy "napjainkban megnőtt az érdeklődés a munkásőrség iránt. A jó szándékú figyelem mellett viszont felszínre kerültek olyan megnyilatkozások is, amelyek megkérdőjelezik létét. Vannak olyan csoportok, amelyek politikai okokból támadják a munkásőrséget." A pártvezető határozottan kijelentette, hogy a Központi Bizottságnak változatlan a véleménye. Eszerint 1989-ben is szükség van "erre a népi összetételű, a nép jövőjéért dolgozó önkéntes testületre, amelynek tagjai társadalmi, mozgalmi alapon állami feladatokat is ellátnak. A nép hatalmának szolgálatában állnak, kezük munkájával, tudásukkal, s ha kell, fegyverrel is" - olvasható az MTI tudósításában.

A hivatalos szónok azonban éreztette: az országban folyó változások a munkásőrséget sem kerülhetik el. Lukács nem maradt adós annak kifejtésével, miként gondolják kordában tartani a változásokat, és ennek során milyen szerepet szánnak a munkásőrségnek. Mint mondta, a közeljövőben a Központi Bizottság áttekinti a munkásőrség működését, feladatait. "A testület tisztázni kívánja a munkásőrség körül kialakult helyzetet, hogy továbbra is jó érzéssel, a becsülettel végzett munka tudatával szolgálhassanak a munkásőrök."

A bizalmi válság elismerése

A KB titkára megállapította, hogy a közvélemény egy része zavart és bizonytalanságot, főként pedig elégedetlenséget mutat. Ez megnyilvánul úgy is, mint a párt, a kormány és más politikai
intézmények határozottabb cselekvése iránti igény, de úgy is, mint a bizalom csökkenése az állami és a politikai szervezetekkel szemben. Lukács elismerte: a határozottabb cselekvés növelheti ugyan a bizalmat, de nem várható, hogy a közeli jövőben korlátlan bizalom övezi az ország vezetőit.

Megnyerni a lakosságot

A lakosság megértő támogatását kiszámítható magatartással, következetességgel és ellenőrizhető tevékenységgel lehet megnyerni. A kormány tudatában van annak, hogy ezek az intézkedések nem népszerűek. "Mégsem járható más út, mint az, amely a termékek és a technológiák korszerűsítésén, a gazdaságtalan tevékenységek és az állami támogatások leépítésén, a verseny élénkítésén, az új vállalkozásokon, a tőkemozgás felgyorsításán keresztül vezet" - fejtette ki a politikus a jövő útját a valószínűsíthetően megdöbbent hallgatóságnak. Egy munkásőr állománygyűlésen korábban nem eshetett szó versenyről, vállalkozásokról és szabad tőkemozgásról.

Munkásőr-lecke a többpártrendszerről

Lukács folytatta sokkoló előadását. Mint mondta: a párt elismeri a saját elgondolásaitól eltérő, azzal szemben álló alternatívák létezését. Épít a jobbító szándékú elgondolásokra, javaslatokra, de vitába száll a szocializmust nyíltan, vagy burkoltan támadó nézetekkel. "Az egy vagy több párt kérdéséről szólva leszögezte, hogy az MSZMP vezetői a lényeget illetően azonosan gondolkodnak: nem kívánják elősegíteni több párt létrejöttét, de demokratikus eszközökkel nem tilthatják meg, hogy mások ezt akarják.

A KB titkára értésre adta: az MSZMP felkészült arra, hogy a nyilvánosság előtt meg kell mérkőznie a kormányzati befolyásért, a társadalomban betöltött vezető szerepéért. Érdekes fordulattal fejeződött be a beszéd: Lukács szerint ebben a megmérkőzésben várják a munkásőröktől a megszokott közéleti aktivitást a munkahelyükön és a lakókörnyezetükben egyaránt. Arról nem tett említést, vajon fegyverekkel-e, vagy azok nélkül kampányoljanak a munkásőrök?

A Munkásőrség Baráti Köre

Szintén éppen húsz éve, 1989. január 7-én alakult meg Szegeden a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Köre. Céljuk az volt, hogy megismertessék a lakossággal a munkásőrség tevékenységét, azt a munkát, amelyet a közrend, a közbiztonság, a társadalmi tulajdon és
a haza védelméért végeztek. A baráti kör mintegy 350 alapítója a fegyveres testületek egykori tagja, azok családtagja, a munkásőrséggel szimpatizáló, annak tevékenységét támogató állampolgár - adta hírül 20 éve az MTI.Kísérlet az átmentésre

Munkásőrség Országos Parancsnoksága 1989 márciusában nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint az országban közel 120 Munkásőrség Baráti Köre létezik, hozzávetőleg 30 ezer taggal. "Az egyik vidéki kör elnöke szerint politikai feladatokra szerveződő mozgalomként kívánnak működni, nyíltan kiállnak az MSZMP szövetségi és reformpolitikája mellett, felvállalják a testület népszerűségét, támogatását, és szorgalmazzák tagjaik erkölcsi, anyagi megbecsülését" - tudósított a távirati iroda.

Milyen a pluralista munkásőr?

Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka a fegyveres testület megújulásának irányáról, jellegéről, a munkásőrség feladatáról és vagyonáról beszél egy június 26-i interjúban. Kifejtette, hogy miért lesz szükség munkásőrökre egy átalakult, pluralista társadalomban is.

1989. júliusában megindul a végső offenzíva a munkásőrség ellen. A munkásőrség működésének jogi alapját az év elején sajtónyilatkozatokban többen megkérdőjelezték. Így például Király Zoltán képviselő 1989. január 17-én a rádióban az egyesülési törvényre hivatkozott, amely szerint fegyveres szervezet nem hozható létre, s ezért az önkéntes és alulról kezdeményezett munkásőrséget megszűntnek kell tekinteni - írta az MTI.

Mivel a törvényesség kérdése nyáron is felvetődött, László Jenő igazságügyminiszter-helyettes védelmébe vette a munkásőröket. A munkásőrség ugyanis nem az egyesülési jog alapján jött létre, még ha benne a tagság önkéntes is - szólt a minisztériumi állásfoglalás. Az Elnöki Tanács 1957-ben törvényerejű rendelettel hozta létre a szervezetet, s ezt az Országgyűlés a következő ülésszakán jóváhagyta. Az 1976-os honvédelmi törvény, majd egy 1978-as minisztertanácsi rendelet pontosítva és részletezve szabályozta e testület jogi helyzetét, feladatát, szervezetét. Tehát képtelenség a munkásőrség legitimitását kétségbe vonni - hangzott a verdikt.

Badacsonyi munkásőr-luxus

Szeptember 17-én több magyar ellenzéki szervezet képviselője, így a Független Kisgazdapárt, a
Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége delegáltja a Club Tomajban közös pártszervezési tanfolyamon vett részt. A helyszínért bérleti díjat fizettek. A hely látványa újólag megerősítette a jelenlevőkben, abban hogy a Club Tomajból - a munkásőrség luxusszállodájából - szólítsák fel a munkásőrséget, szüntesse be működését, és szolgáltassa vissza a birtokában, illetve a használatában lévő javakat.

Munkásőrség megy, Köztársaság jön

1989. október 21-én Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán személyesen jelentette be, hogy a munkásőrség megszűnésével összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő
védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak. A kormányfő egyben Borbély Sándort felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésre azután került sor, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését.

A képviselők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. A munkásőrség objektumainak őrzését a néphadsereg géppisztolyos katonái vették át. A munkásőrség budapesti fegyverraktáraiból október 25-én kezdődött meg a
fegyverek, lőszerek és egyéb haditechnikai eszközök pontos, leltár szerinti átvétele és elszállítása.

Búcsú a fegyverektől

November közepére befejeződött a munkásőrség fegyvereinek elszállítása a honvédségi raktárakba. A 180 helyszínen 60 ezer géppisztolyt, 53 ezer pisztolyt, 4700 golyószórót és 600 géppuskát vettek át. A fegyverek sorsáról a kormány döntött.