Az SZDSZ sokat látott politikusainak idegeit az elnökválasztási botrány borzolta 2008-ban. Kiderült, hogy a Kóka Jánost elnökké választó küldöttgyűlésen szabálytalanságok történtek. A visszaéléseket a Jüttner Csaba által vezetett bizottság vizsgálta ki, amely jelentésében megállapította, hogy a titkos szavazással lebonyolított elnökválasztás, ügyvivőválasztás, valamint az országos tanács húsz tagjának választási eredményét "befolyásolhatták a nem hivatalos küldöttek által leadott szavazatok".

Az ügy rendezésének elmaradása ellen tiltakozva lemondott tisztségéről a párt ügyvivői testületének négy tagja, Béki Gabriella, John Emese, Szent-Iványi István, valamint az ellenjelölt Fodor Gábor is. A csalások alkalmazásával tartott választáson elnökké vált Kóka János azonban a lépésre azt felelte: "a Jüttner-bizottság vizsgálata lezárult, és egyértelműen megállapította: T. Asztalos Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök Fodor Gábor érdekében négy illetéktelen küldöttet buzdított arra, hogy szavazzanak. Ha ez nem történt volna meg, akkor nagy valószínűséggel már az első fordulóban elnök lettem volna".

A párt hírnevét befeketítő ügyet azonban többen nem hagyták annyiban, így végül ismét elnökválasztást tartottak, június 4-én. Ekkor azonban kevés többséggel ugyan, de Fodor Gábor került ki győztesként a küzdelemből. Azóta "kétfejű" a párt, hiszen a szabad demokraták parlamenti frakcióját továbbra is Kóka János vezeti. De ezt a tisztséget sem volt egyszerű megtartania, ősszel ugyanis a frakcióvezető-választást halogatta több hétig a párt, hiszen szavazategyenlőség miatt meg kellett ismételni a voksolást.

Az MDF belháborúja

De nem csak a szabad demokraták munkálkodtak azon, hogy saját maguk csökkentsék a támogatottságukat, a másik kis parlamenti párt is a belharcoktól volt hangos ősszel.

Szeptember 27-én a párt ismét Dávid Ibolyát választotta elnökévé. A kihívó nélkül induló eddigi pártelnök újraválasztását a 303 érvényesen voksoló küldött közül 207-en támogatták. Dávid Ibolya hatodik elnöki ciklusát kezdheti meg; a pártelnöki kinevezés két évre szól. Egyedüli jelöltként indult ugyan, de nem mindennapi küzdelem előzte meg az elnöválasztást. Kihívóját, Almássy Kornélt korábban azzal vádolta meg a régi-új pártelnök, hogy részese volt annak a megfigyelési ügynek, amelyet a legnagyobb ellenzéki párthoz köthető emberek indítottak ellene. Az MDF parlamenti frakciója szeptember 26-án kizárta soraiból Almássy Kornélt, aki az őt ért fenyegetések hatására visszalépett az MDF elnöki posztjáért vívott küzdelemtől.

Ezzel tovább gyengült az MDF a parlamentben, amely később Vas János kilépése után csak úgy maradhatott meg önálló frakcióként, hogy a korábban a Fideszből kizárt Lengyel László belépett a képviselőcsoportba.

A válság mindent visz

Õsszel már a Magyarországra is begyűrűző gazdasági válságé volt a főszerep, amely sok mindent felülírt. Míg korábban kétséges volt, hogy a kisebbségbe szorult kormány képes-e többséget szerezni a legfontosabb törvényekhez, a büdzsét végül az SZDSZ, az adótörvények módosítását pedig az MDF segítségével fogadta el a parlament.

A gazdasági válság következményeként ősszel szinte napról napra változott a büdzsé tervezete. A jövő évi büdzsé rendhagyó módon készült: a másodszor benyújtott költségvetéshez beadott pénzügyminiszteri módosító indítvány formájában tárgyalta a Ház.
Míg szeptember közepén még 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 205 milliárd forintos adócsökkentéssel számolt a kormány, október közepén már a könnyítésnek nyoma sem volt, ahogy a növekedési terveknek sem: a magyar gazdaság teljesítménye Gyurcsány Ferenc szerint egy százalékkal csökken jövőre.

Még nem volt példa a parlamentben arra, hogy a költségvetést közvetlenül a zárószavazás előtt módosítsák. Ha így történt volna, ma nem lenne 2009-es büdzséje az országnak. Az ellenzéki pártok ugyanis kihasználták, hogy a kormányoldalnak nincs többsége, s megszavazták, hogy az önkormányzati sportnormatíva növekedjen jövőre. Ez azt jelentette volna, hogy el kell halasztani a zárószavazást, hiszen változtak a költségvetés főszámai. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság azonban gyors megoldást talált a problémára és a költségvetési tartalékból csoportosította át a sportnormatíva 4.3 milliárd forintját, így végül december 15-én este igent mondtak a jövő évi költségvetésre a képviselők.

Arra a költségvetésre, amely a Gyurcsány-kormány működése alatt immár másodszor tartalmaz megszorító intézkedéseket. A pénzügyi szigor vesztesei részben a nyugdíjasok, akik közül jövőre csak azok kapják meg a 13. havi juttatást, akik betöltötték 62. életévüket, és ők is legfeljebb csak 80 ezer forintot; részben a közalkalmazottak, a kormány ugyanis eltörölte a közszféra dolgozóinak 13. havi bérét, s csak később találta fedezetet arra, hogy ezt részben kompenzálja.Zuschlag: "A Ferin tényleg felb...tam az agyamat...gyakorlatilag mindent rám akar kenni"

A magyar közéletet olyan botrányok tarkították 2008-ban, mint a Zuschlag-ügy vagy a budapesti, VII. kerületi ingatlanpanama.

Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő még tavaly került előzetes letartóztatásba, büntetőpere azonban október 8-án kezdődött. Zuschlagot és társait, akik mind kötődnek az MSZP-hez, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A vádirat szerint a 15 vádlott 75 millió forintos állami és európai uniós támogatás jogosulatlan megszerzésében közreműködött.

Felmerült a gyanú, hogy a nyomozás kezdeti eltussolásában magas rangú rendőri vezetők és politikusok is közreműködtek. A másodrendű vádlott, Lados István vallomásában Kiss Péter kancelláriaminiszterről, Arató Gergely oktatási államtitkárról és Újhelyi Istvánról, az MSZP egyik alelnökéről beszélt, mint akik érintettek az ügyben.

A főváros VII. kerületében egyebek mellett üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt vették őrizetbe és helyezték előzetes letartóztatásba az SZDSZ helyi frakcióvezetőjét. Gál György, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, és egy vele együttműködő vállalkozó az első információk szerint 700 millió forintos kárt okozott az önkormányzatnak, és további 1,6 milliárd forintos kár okozását kísérelte meg azzal, hogy áron alul adott el ingatlanokat több általuk létrehozott cégnek, majd a házakat jelentős haszonnal külföldieknek akarták értékesíteni. Később őrizetbe vették az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnökét is, akit csalással és hivatali visszaéléssel gyanúsítanak.