A "nemzeti csúcs" kezdeményezést teljes bizonytalanság veszi körül. A létrehozandó testület határai legalább három szempontból tisztázatlanok. Nem világos politikai mandátuma, belső döntéshozatala, valamint jogi kötelező ereje - állapítja meg tanulmányában a Nézőpont Intézet. A parlamenti pártok az elmúlt években rendszeresen kezdeményeztek ötpárti egyeztetéseket, melyek elsősorban az ötletgazda politikai erő kommunikációs céljait szolgálták, és általában nem vezettek érdemi eredményre. A "nemzeti csúcs" e parttalan formájában egyfajta kibővített ötpárti egyeztetésként is felfogható, mely a miniszterelnök konszenzuskereső arculatát hivatott erősíteni, ám aligha kecsegtet nagypolitikai kiegyezéssel.

Hitelességi deficit

A "nemzeti csúcs" koncepcióját három szempontból is hitelességi deficit terheli. Egyrészt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megjelenése után alig két hónappal kívánja felülírni "Megegyezés" című programtervezetét, illetve az év eleje óta képviselt Új Tulajdonosi Programját. Másrészt a következő országgyűlési választások hivatalos időpontjáig mindössze másfél év van hátra (kampányidőszakkal együtt alig több mint egy év). A kisebbségi kormány mozgástere erősen korlátozott, aligha van ideje a "több hónapig ülésező" nemzeti csúcs esetleges javaslatainak végrehajtásához. Harmadszor szintén a kezdeményezés hitelességét rontja, hogy nem tisztázott a csúcs és a kormány viszonya. A hazai és nemzetközi gazdasági szereplők szemében aligha lehetnek hitelesek olyan állami célkitűzések (például az euró bevezetésének céldátuma), melyeket nem a választott kormány alakított ki.

Hiányzó legitimitás

Gyurcsány Ferenc kommunikációs sikeréhez a "nemzeti csúcsnak" hármas politikai legitimitásra van szüksége: egyrészt az ellenzék, másrészt a korábbi és mai közjogi méltóságok, harmadrészt a nyilvánosság részéről. A miniszterelnök szempontjából jelentős siker, hogy a Fidesz elnöke is igent mondott a meghívásra. Még akkor is, ha Orbán Viktor saját kezdeményezésekkel áll elő a találkozón. Ezzel szemben komoly politikai vereség, hogy Sólyom László köztársasági elnök, a hivatalban lévő legmagasabb rangú közjogi méltóság nem megy el a találkozóra, és az ő példáját követi Mádl Ferenc valamint Göncz Árpád is. Döntésük jelentősen csökkenti a "nemzeti csúcs" politikai legitimitását. Végül a "nemzeti csúcs" társadalmi támogatása is igen törékenynek tűnik. Amennyiben a találkozó résztvevői nem tudnak döntéseket hozni, a kormányfő cselekvőképtelenségének látszata erősödik, a politikai felelősség szétterítésének csodafegyvere visszafelé sülhet el.

A nemzeti csúcs összehívásával Gyurcsány Ferenc közvetetten elismerte, hogy a kisebbségi kormány nem képes többséget teremteni a programjához - vélekedik a Nézőpont Intézet. Ha Gyurcsány továbbra is a politikai tét folyamatos emelésének stratégiáját választja, a következő lépés akár az előrehozott választások kezdeményezése is lehet.