A 380 oldalas összefoglaló Magyarországgal foglalkozó fejezete szerint egyebek mellett a politikai akarat hiánya, a széleskörű előítéletesség és "a nem rokonszenvező" büntetőjogi rendszer miatt nem érvényesül a nők jogainak védelme.

Az AI szerint Magyarországon a szexuális bűncselekmények kétharmadát az áldozatok ismerősei követik el, mégis kevés tettes kerül bíróság elé.

A jelentés felidézi, hogy az ENSZ illetékes bizottsága (CEDAW), amely a nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának leküzdését szolgáló egyezmény betartását ellenőrzi, aggályokat fogalmazott meg a nőkkel szembeni erőszakcselekmények magyarországi elterjedtsége miatt, beleértve a családon belüli erőszakot.

A magyarországi fejezet külön megemlíti E. Zsanett esetét. Az ismertetés szerint a 21 éves nőt "állítólag öt rendőr megtámadta", és jóllehet a rendőrség "állítólag kezdetben elkente az ügyet", az öt rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, de néhány hét múlva elengedték. Decemberben pedig az ügyészség megszüntette a vizsgálatot a rendőrök ellen.

A romaellenes diszkrimináció változatos formái

A jelentés a romák helyzetével kapcsolatban felidézi, hogy egy éve az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogi Bizottsága aggályosnak nevezte a roma lakosság folytatódó diszkriminációját. A romákat megkülönböztetés érte a foglalkoztatásban, a lakásügyben; ez utóbbi kérdésben a nem megfelelő körülményeket, a mind gyakoribb kényszer-kilakoltatásokat, és a szociális lakáskiutaláshoz jutás diszkriminatív akadályait említi a jelentés.

Az ismertetés szerint a diszkrimináció formái között van az egészségügyi ellátási hozzáférés megtagadása, a kórházi elkülönítés és a nyújtott egészségügyi ellátás "alacsonyabb színvonala".

Az oktatásban meglévő diszkriminációt tanúsítja a elkülönített iskolákba járó roma gyerekek magas száma - olvasható a jelentésben.

Az emberi jogi szervezet szerint a rendőrség nem tudta megvédeni az ellentüntetők támadásaitól a tavaly júliusi budapesti büszkeség-felvonulás résztvevőit, akiket tojásokkal, üvegekkel, Molotov-koktélokkal dobáltak meg, és többen megsérültek. A rendőrség jelen volt, de "beszámolók szerint gyakorlatilag tétlen maradt".A jelentésben az AI bocsánatkérésre szólította fel a világ vezetőit "az emberi jogok érvényesítésének hat évtizednyi kudarcáért". Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy hatvan évvel azután, hogy az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a vizsgált 150 ország közül legalább 81-ben alkalmazzák a kínzást, legalább 54-ben nem lehet méltányos bírósági eljárásra számítani, és legalább 77 országban nem létezik a szólásszabadság.

Irene Khan, a világ legnagyobb emberi jogi szervezetének főtitkára a jelentést ismertetve azt mondta: az elmúlt évet a nyugati kormányok tehetetlensége és a feltörekvő hatalmak nem egyértelmű vagy vonakodó hozzáállása jellemezte a legsúlyosabb emberi jogi válságok esetében is.

Kína, az olimpia és az emberi jogok

Az idei nyári olimpia rendezésére készülő Kínáról a jelentésben az áll, hogy a játékok előkészületeit az emberi jogi aktivisták elnyomása kísérte, az internet és egyéb médiaszervezetek cenzúrája erősödött. A véleménykifejtés és a gyülekezés szabadságához fűződő jogukat békésen gyakorlók továbbra is az elhurcolás, az illegális, elszigetelt őrizetben tartás vagy házi őrizet, megfigyelés, fizikai bántalmazás vagy zaklatás magas kockázatával kénytelenek szembenézni.

Az Amnesty International jelentése szerint Kínában az elmúlt évben 500 ezer ember tartottak fogva büntető jelleggel vádemelés vagy per nélkül, "munkával történő átnevelés" vagy egyéb hatósági őrizet formájában.

A "munkával történő átnevelés", valamint "a kábítószeresek kényszer-rehabilitációja" címén alkalmazott őrizetbe vételek gyakorlatát a kínai rendőrség még ki is terjesztette, azzal a céllal, hogy "megtisztítsák Pekinget" az olimpia közeledtével.

Az AI szerint a kínai hatóságok továbbra is akadályozzák a hozzáférést egyes internetes honlapokhoz, és meghatározott szavak, illetve témák alapján szűrik az internetes tartalmakat. A szervezet 30 bebörtönzött kínai újságíróról tud, és legalább 50 olyan személyről, akik azért kerültek rács mögé, mert az interneten közzétették véleményüket. A jelentés szerint azonban gyakran mindössze azért is büntetést szabnak ki a kínai hatóságok, ha valaki megpróbál tiltott internetes honlapokhoz hozzáférni.

Az emberi jogi szervezet olyan beszámolókat idéz, amelyek szerint a kínai közbiztonsági minisztérium elrendelte a pekingi olimpia összes résztvevőjének átvilágítását, 43 olyan kategóriát állítva fel, amelynek alapján az e kategóriákba eső egyes személyek eltilthatók. A kategóriák között politikai és vallási meggyőződés is szerepel.

Tibetben továbbra is súlyos mértékben korlátozzák a vallás, a véleménykifejtés és a gyülekezés szabadságát. Előfordult, hogy valakit azért ítéltek nyolcévi börtönre, mert nyilvánosan a dalai láma visszatérését szorgalmazta.

Bíznak Guantánamo bezárásában

Az Egyesült Államokról szóló fejezet szerint 2007 végén még mindig "hozzávetőleg 275" őrizetest tartottak fogva a guantánamói börtöntáborban. A jelentés szerint az amerikai hatóságok eddig egyetlen guantánamói őrizetes - egy ausztrál állampolgár - ügyében hoztak bírósági ítéletet. A tavalyi év végén három másik táborlakó állt vádemelés előtt, köztük ketten még nem töltötték be a 18. életévüket, amikor őrizetbe kerültek.

Az MTI kérdésére, hogy milyen esélyt lát a guantánamói tábornak az AI által évek óta követelt bezárására az amerikai elnökválasztás után, Irene Khan főtitkár azt mondta: az elnökségért versengő mindhárom amerikai politikus elkötelezte magát Guantánamo bezárása és a kínzás alkalmazásának megszüntetése mellett.

Az Amnesty International ennek alapján azt várja, hogy december 10-én, az emberi jogok napján a következő - addigra megválasztott - amerikai elnök deklarálja a guantánamói tábor bezárását - mondta a szervezet főtitkára.

Hozzátette: jóllehet a reménybeli elnökjelöltek időpontot nem jelöltek meg, az Amnesty International szerint a bejelentéshez december 10-e, az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat 60. évfordulója "nagyszerű alkalmat" teremtene.