eur:
413.04
usd:
391.58
bux:
0
2024. november 28. csütörtök Stefánia

TÁRKI: példátlan életszínvonal-emelkedés és több munkanélküli

Több mint 30 %-kal emelkedett reálértéken a háztartások jövedelme 2001 és 2005 között - derült ki a TÁRKI háztartás monitor-jelentéséből. Magyarországon a teljes népesség 12 %-a tekinthető szegénynek, ez az arány a fiatalok körében magasabb. A kormányfő a jelentés bemutatásakor közölte: az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárult az elmúlt években folytatott politika.

Reálértéken több mint egyharmadával emelkedett a háztartások egy főre jutó jövedelme 2001 és 2005 között - közölte a Tárki elnöke. Kolosi Tamás a 2005-ben végzett kutatást ismertetve elmondta: az elmúlt években a munkaerőpiacon nem történt jelentős változás, viszont a munkanélküliség valamelyest növekedett.

"A rendszerváltás óta példa nélküli életszínvonal emelkedés történt a 2001-2005 közötti négyéves időszakban. Ezzel párhuzamosan viszonylag jelentősebben csökkentek a 2003-as csúcs után a jövedelmi egyenlőtlenségek. A szegények száma a 2000 körüli szintre csökkent vissza" - fogalmazott Kolosi Tamás.

A felmérés szerint a magyarok 12%-a mondható szegénynek - az unió statisztikai ajánlásai alapján számítva. Ez az arány magasabb a fiatal korosztályban, a 15 évnél fiatalabbak 15%-a, a 16-24 éves korosztály 17%-a szegény.

A Miniszterelnöki Hivatal támogatásával végrehajtott kutatás eredményeivel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta: az életszínvonal emelkedéséhez hozzájárult az elmúlt években folytatott politika.

"A jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott transzferek játszottak jelentős szerepet. Hosszú távon életszínvonal-növekedést csak a képzettségi és foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő szerint kutatásokból, és nem politikai programok elé írt társadalmi kritikákból lehet az ország helyzetét megismerni. Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a következő négy évben létre kellene hozni egy úgynevezett Nemzeti Kutatási központot, ahol az adatok-eredmények mindenki számára megismerhetőek lennének.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Világháborúra figyelmeztetnek a németek – ez már a felkészülés kezdete

Világháborúra figyelmeztetnek a németek – ez már a felkészülés kezdete

A német hadsereg egy kiszivárogtatott dokumentumban felkészülési stratégiákat vázol a gazdaság szereplőinek arra az esetre, ha Oroszország megtámadná a NATO keleti szárnyát. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának rendészetelméleti- és történeti tanszékvezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a legtöbb európai ország hadserege, valamint a lakosság sincs felkészülve egy világháborúra, a mostani kezdeményezés pedig ebben indíthat el nagy változást.

Szájer József: a gondolataimat mostantól elmondom, de nem térek vissza a hivatásos politizáláshoz

A politika egy bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam, viszont gondolkodóként talán tudok olyanokat mondani még, ami figyelemre méltó, és ami esetleg érdekes lehet – mondta Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője. Az InfoRádió Aréna című műsorában kifejtette, hogy miként reformálná meg az Európai Uniót és arról is beszélt, milyen változást hozhat Donald Trump elnöksége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 28. 05:48
×
×
×
×