Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szülővárosában, Móron, a Wekerle Sándor Szabadidőközpontban, ahol előadást tartott 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Krausz Ferenc: hamarosan visszajuthatnak az uniós programokba a kizárt magyar egyetemek

A Nobel-díjas fizikusnak adományozták a Műegyetem Neumann professzori címét szombaton. Ugyanakkor Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az intézmény díszpolgára kitüntetését vehette át - közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

Czigány Tibor rektor az eseményen a díjazottakat méltatva elmondta, hogy most két olyan embert köszöntenek, aki a nemzetközi kapcsolatok erősítését is kiemelten fontosnak tekintette pályája során.

Az egyetem közlése szerint Krausz Ferenc - a Műegyetem volt hallgatója és munkatársa, aki 1987-ben villamosmérnökként szerzett diplomát a BME-n - az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány

a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást.

A kitüntetést a Műegyetem ünnepi szenátusi ülésén adta át Czigány Tibor és Beck György, a Neumann Társaság elnöke. "A tudás megszerzése nem pusztán intellektuális feladat, hanem erkölcsi kötelesség. Olyan felelősség, amellyel a jövő generációinak tartozunk" - mondta Krausz Ferenc a díj átvétele után.

A műszaki egyetem közlése szerint a BME Neumann professzori címét 2023-ban Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, tavalyelőtt pedig Konsztantyin Novoszjolov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat.

Matolcsy György az MNB és a BME között 2019 óta működő együttműködési program kezdeményezője és támogatója - tudatták a közleményben, hozzátéve, hogy a két intézmény közös munkájának célja a közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás fejlesztése, a műszaki innovációk üzleti és társadalmi értékeinek feltárása.

Az együttműködés során mintegy száz oktató-kutató és hallgató részvételével új tudományos alkotóműhelyek jöttek létre, és több szakmai kötettel, tanulmánnyal bővült a hazai digitalizációs és pénzügyi tudástár. Továbbá 24 tanulmányi és szakmai versenyen, tematikus pályázaton több mint 530 hallgató részesült ösztöndíjban.

A jegybank közleményben azt is tudatta az MTI-vel, a műhelymunkák mellett az MNB és a BME közös tevékenységében kiemelt figyelmet kap az oktatásfejlesztés, amelynek keretében Matolcsy György szakmai tudásával és tapasztalatával személyesen is hozzájárul a jövő generációinak formálásához, amikor egyetemi előadások keretében találkozik a BME hallgatóival.

A BME Díszpolgári címét mások mellett Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, a Műegyetem volt hallgatója, valamint Habsburg György francia nagykövet, Bogsch Erik, a Richter gyógyszergyár elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Mérnökakadémia vezetője, továbbá Dale Martin, az EELISA európai egyetemi szövetség elnöke vették át az elmúlt években - emlékeztettek.

Közölték azt is, hogy az idén alapított BME Hajós Alfréd-díjat mint az év legjobb hallgató-sportolója, Varga Ádám, a fizikusszak diákja, olimpiai ezüstérmes kajakozó vehette át.

A közleményben kitértek arra is, hogy a BME ünnepi szenátus eseményén az intézmény nyolc karának doktori iskoláiból mintegy 150 új doktor vette át oklevelét.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×