Nincs olyan, népszerűségre vágyó szerb politikus, aki ki merne állni a nyilvánosság elé azzal, hogy "feladom Koszovót, mert olyan, mint egy nehéz kő" - mondta az InfoRádió megkeresésére Aleksej Zoric, a BBC szerb nyelvű rádióadásainak főnöke - Viszont tisztában vannak azzal is, hogy valamiféle megoldást kell találni. És ebben az esetben inkább elfogadják, ha rájuk kényszerítik azt, mintha maguknak kellene.
Fatmir Sejdu koszovói elnök üdvözölte az Ahtisaari tervet és azt mondta: az el fog vezetni Koszovó teljes függetlenségéhez. Ferdinand Nikolla, a Civil Kezdeményezés Fóruma nevű koszovói civilszervezet munkatársa óvatosabban fogalmazott: azt mondta, nem csak az államiság szimbólumai és jogkörei a fontosak, hanem az is, hogy jó irányban mozdul-e el az emberek élete.
"Az emberek kiváncsian várják, hogy mit is hoz majd Koszovó végső státusa és önrendelkezése számára az Ahtisaari-csomag. Tehát sok függ attól, hogy mi van a részletekben. Ami fontos az albánok számára az az, hogy a végső státus rendezésével biztonságban élhessenek, legyen egészségügyi szolgáltatás, és hogy hosszútávon stabillá váljon az állam" - fejtegette.
Az albánok bizakodóan tekinthetnek a jövőbe, amennyiben a terv olyan stabilitást hoz, amely meghozza a nemzetközi befektetők bizalmát is. De mi történik a Koszovóban maradt 100 ezernyi szerbbel. Vajon ők el tudják-e fogadni Koszovó függetlenségét?
Alexej Zorics szerint ez nagyon sokban függ attól, hogy KFOR erői és a koszovói hatóságok urai maradnak-e a helyzetnek. Ha a szerbek az albánok erőszakos akcióinak esnek áldozatul, akkor a szerbek egy része természetesen távozni fog. Főleg azok, akik Koszovó déli részén, enklávékban élnek.
Az északi, összefüggő területeken, például Kosovska Mitrovicában viszont ott maradnak és még arról is beszélnek, hogy elszakadnak. De van néhány olyan koszovói szerb politikus, aki el tudja képzelni az együttműködést a pristinai szervekkel, csakhogy ők általában elveszítik a támogatóikat - fejtegette.
Bejelentést tett Robert Fico állapotáról a miniszterelnök-helyettes