MTA 200: A tudomány és a digitális jövő. Freund Tamás, Inforádió, Aréna

Az Aréna támogatója Magyarország új távközlési szolgáltatója, a ONE.

Kétszáz éves jubileumát ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. Melyek azok az események, korszakok, amelyeket a saját Akadémia-képében fontosnak tart, amelyek a nemzeti tudományos örökség fontos részei?
Ki voltak az Akadémia alapításában szerepet játszó személyek, elképzelések, mi volt a reformkori politikai elit fontos felismerése?
Mikor bővült az Akadémia feladatköre a nyelvművelés mellett a többi tudományok művelésére? Kinek köszönhetően?
Melyek voltak azok a korszakok, amelyek nem öregbítették a magyar tudomány hírét?
Melyek voltak az 50 éves kommunista diktatúrát követő évek fontos akadémiai reformjai, kik játszottak benne szerepet?
Melyek voltak a rendszerváltozást követő 35 év legfontosabb eredményei?
Mik ma az Akadémia legfontosabb stratégiai céljai?
Egy korábbi beszélgetésben ugyanebben a műsorban azt mondta, az Akadémia küldetése az, hogy a „nemzet tanácsadója” legyen. Hogyan tud az Akadémia ma és a jövőben eleget tenni ennek a küldetésnek?
A tudománybarát társadalom és közgondolkodás kialakításában miért ennyire fontos most, a digitalizáció és globális kommunikáció korában a fiatalok bevonása, a Középiskolai Alumni Program?
A mesterséges intelligencia megjelenése a tudományban mennyire alakít át mindent, amit eddig a tudományos módszerekről, kutatásokról, tanulmányokról gondoltunk? Új kétszáz éves ciklus kezdődik-e a 2020-as években, ami át és felülírja az első kétszáz év eredményeit mind a magyar, mind a globális tudományban?
Milyen szerepet játszhat középtávon a kutatásban az, hogy a mesterséges intelligencia ma már szinte mindenki számára hozzáférhető és dinamikusan fejlődik?
Mi az új programok szerepe a 200. évben? Milyenek lesznek a tudománybarát települések, a nyáron induló program végén? Lesz közös programjuk, előadássorozatuk a nemzeti színházakkal: Színház és tudomány - hol találkozik a kettő?
Az Országgyűlés az Ön kezdeményezésére a 2025-ös és 2026-os évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította. Mit jelent majd ez a gyakorlatban?
Hogyan tervezik megünnepelni az MTA alapításának 200. évfordulóját?
Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja nemzetközi szinten mennyit emelt a magyar tudomány presztizsén?
A mi szemszögünkől nézve számít-e az, hogy ezek a tudósok csak származásukat tekintve magyarok, tudományos eredményeiket nem idehaza érték el? Szentgyörgyi Albert miért tudott annak idején Szegeden kutatva eljutni a Nobel-díjig? Mi kellett ehhez akkor és mi hiányzik ehhez ma?
A közoktatás mennyire képes ma megteremteni a hazai tudományosság alapját, a tudományos pálya felé indítani a fiatalokat?
Megéri-e ma Magyarországon a kutatói pályát választani és itthon maradni?
Milyen ma a magyar tudományosság kapcsolata az ipari fejlesztéssel foglalkozó ágazatokkal? Mennyit profitál ma a magyar termelés a hazai tudományos háttérből/kutatásból? Mely ágazatok támaszkodnak leginkább a hazai tudományos háttérre?
Mennyire sikeres a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítására néhány évvel ezelőtt indított program?
Milyen ma a kapcsolat a politikával? Hogyan viszonyul ez a reformkori politikai elit elképzeléseihez? Mi volna a politika és a Tudományos Akadémia ideális kapcsolata a 200. évben?
Hol tart a volt a kutatóintézeti ingatlanok eladási folyamata az államnak, és így a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak?
Az ünnepi beszédében az előkészületek kapcsán új képességekről beszélt, amelyeket szeretnének majd kiaknázni.Milyennek kell majd lennie egy Akadémiának a XXI. században? Akár külföldi példákat is ismerve, hogy látja, milyen lesz az MTA mondjuk 50 év múlva?

Freund Tamás, agykutató, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Inforádió Aréna című műsorában 2025.05.07-én. A műsorvezető Exterde Tibor. Podcast.