Több ezer rakétát lőtt ki a Hamász, háború tört ki a Közel-Keleten. Kis-Benedek József, Aréna

Háborúban állunk – jelentette ki az izraeli miniszterelnök Benjamín Netanjáhú röviddel azt követően, hogy szombaton a gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki az ország déli és középső területeire.

Mi történt a hétvégén? Ki, vagy kik indítottak támadást Izrael ellen?
Mi a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász, kik a tagjai és mennyien vannak?
Miért éppen most indítottak támadást? Teljesen véletlen, hogy szinte napra pontosan 50 éve, 1973 október 6-án tört ki a jom kippuri háború, amikor több arab állam Egyiptom és Szíria vezetésével megtámadta Izraelt? A beszámolók szerint ez a mostani volt a legvéresebb támadás azóta. Honnan lehetett a Hamásznak több ezer rakétája, amit kilőtt Izraelre?
Hogyan tudtak ezek az eddigieknél jóval nagyobb károkat okozni – a számosságuk miatt?
Messze földön híres az izraeliek Vaskupola légvédelmi rendszere – mennyire volt ez most hatásos?
Izraeli polgárokat raboltak el, vagy lőttek le palesztin fegyveresek, akik a hétvégén be tudtak törni Izraelbe – egy sivatagi zenei fesztiválon válogatás nélkül lőttek a résztvevőkre. Egyes beszámolók szerint nagyjából ezer palesztin jutott át a határon – hogyan? Hol volt a határőrség, illetve a hadsereg?

Mekkora a Gázai övezet, hány lakója van és milyen gazdasági állapotban van? Mekkora a területen a Hamász támogatottsága?
Hány fegyverese lehet a Hamásznak, kik ők, hol kaptak kiképzést, milyen harci erővel rendelkeznek? Honnan vannak a fegyvereik és az anyagi hátterük? Állhat orosz befolyás vagy segítség a mostani akció mögött?

Mekkora az izraeli hadsereg? A hadiállapot bevezetése mit jelent, mennyivel több katonát, milyen szintű készültséget? Milyen külső katonai segítségre számíthat Izrael? Milyen válaszcsapásokat mérhetnek a gázai övezetre, amivel esetleg meg tudják törni a támadások lendületét? Mennyire különül el a civil lakosság és a Hamász vezetése, illetve fegyveresei?

Benjamín Netanjáhú azt üzente Gáza lakosainak, hogy keressenek maguknak valahol menedéket, mert most mindenhol erővel lépnek fel. Állítása szerint az izraeli katonák közösségről közösségre, házról házra haladnak, és újra átveszik az irányítást az elfoglalt területek felett. Elképzelhető, hogy Izrael átveszi a Gázai övezet irányítását? Mennyi időbe telhet ez? Milyen hatása, megítélése lehet ennek világszerte, pláne az arab országokban? Mi az, vagy ki az ami, illetve aki véget vethetne a harcoknak?

Közben a Hezbollah radikális síita fegyveres szervezet Libanonból indított tüzérségi lövedékekkel és rakétákkal támadást a libanoni-izraeli határ térségében – várható újabb támadás északról? Dél-Libanonban az ENSZ-nek van egy ideiglenes békefenntartó missziója – ők mit tudnak tenni, illetve mit tettek eddig?

Nagyjából 40 órával az első rakéták becsapódása után mekkorák a veszteségek a két oldalon? Milyen geopolitikai hatása lehet a történteknek? Kik, mely államok támogatták eddig a Hamászt, és milyen fogadtatása volt az arab világban a mostani akciónak? Kiterjedhet a háború más területekre, más államokra is?

A korábban arab országokkal kötött megállapodások, illetve a viszony normalizálódására milyen hatással lehet ez a mostani konfliktus?

Londonban fokozott járőrszolgálatot látnak el a rendőrök, miután „számos incidens történt” a brit fővárosban. Vannak arra utaló jelek, hogy világszerte fokozódik a zsidó közösségek elleni terrortámadások veszélye? Iszmáíl Hanije, a Hamász palesztin radikális mozgalom vezetője szombati tévébeszédében ugyanis arról beszélt, a fegyveres harcokat Ciszjordániára és Jeruzsálemre akarják kiterjeszteni. A korábbinál nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve az izraeli nagykövetségek is?

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában 2023.10.08-án. Podcast.