eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
PARIS, FRANCE - OCTOBER 9: Aldo Massaglia from a company called Doggybug guides a sniffer dog through a cinema to look for the presence of bedbugs on October 9, 2023 in Paris, France. France has seen a resurgence of bedbug sightings in places such as schools, trains and cinemas, sparking a frenzy of activity to detect them and get a grip on the situation.  The blood-sucking insect, cimex lectularius, is increasingly difficult to exterminate because of heightened resistance to products that are used to eradicate them. Officials are equally worried about the impact this might have on the Olympic Games 2024, that Paris hosts in 10-months time, with hundreds of thousands of visitors staying in hotels and other lodgings in and around the city. (Photo by Remon Haazen/Getty Images)
Nyitókép: Remon Haazen/Getty Images

A hatlábú ellenség, amitől Párizs és London is retteg

Nagy-Britanniában egyre nagyobb méreteket ölt a Franciaországból kiindult ágyipoloska-hisztéria. A brit sajtó pár hete kezdett el cikkezni a párizsi poloska-krízisről, majd jöttek a kommentárok, hogy rövid időn belül megjelentek a poloskák Londonban is. Mostanra tele az internet drámai sztorikkal és persze humoros fotókkal is.

Íme egy extrém reakció: egy nő teljes vegyvédelmi öltözetben ült fel a Londonból Párizsba közlekedő Csalagút-vonatra.

Az Eurostar, amely a pandémia utáni, korábbi csődközeli állapotból épphogy magához tért, a Csatornán (európai nevén La Manche) túlról induló invázió „potenciális folyosója”.

A nem csak Párizsba, de minden bizonnyal kattintásokra is utazó nő a TikTok-on osztotta meg videóját „ágyi poloskákra készen... az Eurostar poloskái nem kapnak el” felirat alatt.

A tiktoker először azt is felvette, hogy egy üzletben megvásárolja az öltözetet, majd a beszállás előtt felveszi azt. „Ilyet hol lehet kapni?” – kérdezte tőle egy másik utas.

@mv.tiangue the noise tho #bedbugs ♬ original sound - mv

Az Eurostar közben igyekszik elkerülni a megsemmisítő PR-vereséget és demonstrálni, hogy kiveszi a részét az invázió megakadályozásából.

„Utasaink biztonsága elsőszámú célunk... az ágyi poloskák és más rovarok jelenléte vonatainkon szélsőségesen ritka dolog. Minden szerelvényünk textilfelületeit rendszeresen és alaposan tisztítjuk, például forró víz befecskendezésével, extrackiós tisztítással, ami nagyon hatékonynak bizonyult”.

Poloskapánik a poszt-pandémiás Párizsban

Párizsban közben kommentátorok szerint „túlpörgött” a poloskáktól való félelem. „A probléma a párizsiak fejében és nem az ágyában lehet” – jegyezte meg a New York Times, amely azt írta: a rovarirtó szakemberek „a terapeuta szerepét játsszák az aggódó, poszt-pandémiás lakosság körében, amely pánikban van a közelmúltbeli ágyi poloskás esetek miatt”.

Emmanuel Grégoire párizsi polgármester-helyettes azt mondta, hogy „már széles körben elterjedtek” a poloskák és hogy „senki sincs biztonságban”.

A francia kormány pedig múlt pénteken „ágyi poloska válságtanácskozást” tartott.

A közösségi médiában közben egymást érik a szállodai szobákban, mozikban, metrón és reptereken lencsevégre kapott – és ágyi poloskának mondott – vérszívó paraziták képei. Volt olyan mozi, amelyben poloskajelző kutyával próbálták felderíteni a fertőzést.

A francia főváros az amerikai turisták egyik kedvence, így nem csoda, hogy a tengeren túlon is téma, mi történik a Diadalív árnyékában.

„Felfaltak a fiammal együtt!”

– írta Maggie Kim kaliforniai újságíró az X-en, miután azt állította, hogy egy párizsi Airbnb-ben 50 csípést szenvedett el.

Kutatók: nem hipp-hopp jelentek meg a hatlábú rémek

Megszólalt meg a témában a Scientific American nevű elismert, népszerű tudományos magazin, amely szerint az influencerek is szerepet játszottak a pánik terjesztésében.

A kiadvány felhívta a figyelmet, hogy a pánik kirobbanása a Párizsi Divathéthez köthető.

„A médiát felizgatták az ágyi poloskák, de ezek a populációk nem fejlődnek ki egyik napról a másikra”

– mondta Dini Miller, a Virginia Tech egyetem városi kártevők kezelését kutató professzora, arra utalva, hogy nem lett hirtelen több belőlük, ezért pontatlan dolog "járványról" beszélni.

A kutatók szerint a populációk korábban is jelen voltak, de „most több figyelmet kapnak” – azért is, mert a pandémia idején csökkenhetett a számuk, mivel az emberek kevesebbet utaztak és jártak társaságba. Most a helyzet visszaállt a korábbi szintre.

Ahol válság van, ott feltűnik Putyin... vagy a Nyugat

Nem kellett sokat várni, hogy ebbe a "krízisbe" is belekeverjék a geopolitikát.

„Putyin fegyverré tette az ágyi poloskákat” – írta egy posztoló (kissé logikátlanul, mivel egy olyan cikket osztott meg, amely a Moszkva elleni nyugati szankciókat okolja a paraziták terjedéséért, mert az oroszok immár nem exportálnak rovarirtót Franciaországba).

Van, aki nem ül már le a londoni metrón

Az sem igaz, hogy a franciák „exportálták” a britek elképzelései szerint tisztaságtól kicsattanó országukba a poloskákat. A Rentokil kártervőirtó cég már augusztusban jelezte, hogy az egy évvel korábbihoz képest 65 százalékkal nőtt meg a fertőzések száma.

Ám aki pánikolni akar, az pánikolni fog, hiába az okos magyarázatok.

A brit közösségi médiatérben már megjelent egy videó, amin az látható, hogy egy rovar mászik a Victoria Line londoni metróvonal egyik utasának nadrágján.

„Hirtelen sokkal boldogabban támaszkodom a metróajtónak, mint hogy harcoljak az ülőhelyért” – mondta az Evening Standard című helyi lapnak Arabella James, a londoni City egyik dolgozója.

Mivel a Párizsból érkező Eurostar végállomása a King’s Cross metróállomásnál van, a brit médiában pillanatok alatt téma lett, hogyan terjedhet tovább a metrón a vérszívó poloska. A TikTok-felhasználók szélsebesen mozgásba lendültek és elkezdték terjeszteni vírusvideóikat.

Egyesek már egy jó hasonlatot is kitaláltak: „olyan, mint a Covid, csak lába van”.

„Tisztaságmániás vagyok és a legnagyobb félelmem, hogy az ágyamban kötnek ki... mi van, ha valaki leül a munkahelyemen az asztalom mellé és poloska van rajta? Vagy ha egy lakótársam hazahozza egy nightklubból?” – mondta James a Standarnek.

Nem volt túl megnyugató Sadiq Khan londoni főpolgármester megjegyzése sem, aki azt mondta: „valós ok az aggodalomra”, hogy megjelennek az ágyi poloskák a tömegközlekedésen.

Azok pedig, akik profitálhatnak az üzleti lehetőségből, nem fogják csitítani a kedélyeket. David Cain mikrobiológus, a Bed Bugs Ltd, vagyis az "Ágyi Poloska Kft." alapítója közölte: „már ott vannak a londoni buszokon, vonatokon, metrókocsikban, mozikban, orvosi rendelőkben, nyilvános terekben, kórházakban”.

„Befészkelték magukat az agyukba”

Követve az ősi brit hagyományt, hogy „válság idején nem pánikolunk, először egy bizottságot hozunk létre és kielemezzük a problémát”, a londoni közlekedési vállalat, a Tfl annyit mondott, hogy „szorosan nyomon követi a helyzetet” és hogy egyelőre nem tud fertőzésről.

A már több mint 1,6 milliószor megnézett Victoria Line-videóról pedig megjegyezte: az „nem tűnik jónak” és hogy „abból nem lehet azonosítani” a rovart.

Mások inkább biztosra mennek:

egy vezető brit szállodalánc közölte, hogy minden olyan szobát, ahol Franciaországból érkezett vendégek szálltak meg, „mélytisztításnak” vet alá.

Az Air France légitársaság pedig azt mondta: a földön tart minden olyan utasszállító gépet, amelyen ágyi poloskát találtak.

A londoniak egy része védekező üzemmódra átállva kezdi lemondani a párizsi utakat, inkább nem vesznek használt bútort és nem ülnek fel a tömegközlekedésre, „vagy legalábbis nem ülnek le a járműveken” – írja még a Standard, amely szerint bár arról még nincs szó, hogy a csípős rovarok feltűntek volna az otthonokban, de bizonyosan „befészkelték magukat egyesek agyába”.

„Ez a lány egy kisszékkel szállt fel a vonatra, hogy ne kapjon el poloskát” – írta egy utazó a Twitteren.

A Google brit szegmensében pedig megugrottak a poloskákra történő rákeresések.

A félelmeket csak tüzelik azok, akik már átélték a csípéseket: „Nyolc hónapot raboltak el az életemből” – írta egy Hev nevű nő, míg egy másik felhasználó azt posztolta, hogy „semmitől sem voltak olyan álmatlan éjszakáim, mint ezektől a démonoktól”.

A korábban említett David Cain mikrobiológus is elismerte, hogy az ágyi poloskák már régóta jelen vannak a városokban, így Párizsban és Londonban is hasonló lehet az elterjedségük szintje.

A különbség az, hogy a 2024-es Olimpiára készülve a párizsiak beszélnek a problémáról és mindent megtesznek a megszüntetésére, míg a londoniak „próbálják elhallgatni a dolgot” – mondta.

Cain szerint nem lehet „varázsütésre eltüntetni az ágyi poloskákat”. Szerinte a dolog azzal kezdődik, hogy (higiéniára) kell „tanítani az általános és középiskolás kortól a gyerekeket és meg kell határozni, ki a felelős a poloska-probléma kezeléséért”.

És megintcsak, lehet, hogy, egyesek elefántot csináltak... a poloskából. Quincy Dash, PR-szakértő, aki 12 napot töltött Párizsban a divathét alkalmából, elmondta: mindenki csak az ágyi poloskákról beszélt,

„de egyetlen ember sem látta őket, akivel találkoztam...

minden nap étteremben vacsoráztam, különböző szállodákban fordultam meg a VIP-ügyfeleimnél és soha nem láttam egyetlen ágyi poloskát sem”.

Gyűlölt hatlábú vérszívók

Az ágyi poloskák olyan kártevők, amelyek elsősorban az emberekből élnek; kedvenc ételük a vérünk, és olyan helyeken gyűlnek össze, ahol a lehető legkönnyebben hozzájutnak a táplálékukhoz – írja a Scientific American.

Csípéseik helyét begyulladt, cikkcakkosan elhelyezkedő, viszkető foltok csoportjai jelentik a bőrön, gyakran középen egy sötétebb ponttal. Ezeket a rovarokat ritkán látjuk és gyakran összekeverjük csípéseiket a szúnyog-, egyszerű poloska- vagy pókcsípésekkel – írja az Amerikai Bőrgyógyászakadémia, az AAD.

Különösen szeretnek ott meghúzódni, ahol az emberek alszanak, például a matracokban, a bútorokban és a padló szegélyléceiben. Az ágyi poloskák évezredek óta együtt élnek az emberrel és bár számuk ez idő alatt hol nőtt, hol csökkent, soha nem tűntek el igazán.

A pandémia idején lassult a terjedésük, de még mindig világszerte megtalálhatók „mélyen fekvő tározóik”.

Bár a kártevők a szociális ranglétrán elfoglalt helyétől függetlenül bárkit utolérhetnek, a legsúlyosabb fertőzések gyakran a szegénységben, valamint az idős vagy fogyatékkal élő embereket sújtják. Ezek azok a csoportok, amelyek a világjárvány ellenére továbbra is szenvedtek a fertőzésektől – jegyezte meg két, a magazinnak nyilatkozó kutató.

A poloskafertőzés kezelése költséges, mivel általában meg kell ismételni az első kártevőirtást, hogy az eljárás hatékony legyen.

Ez pedig vegyszerek és más termékek többször alkalmazását, valamint ellenőrzéseket jelenthet.

A kártevőktől való megszabadulás fizikailag is megterhelő: ha már kialakult a fertőzöttség, magas hőfokon ki kell mosni az összes ruhát és ágyneműt, ellenőrizni és kezelni kell a bútorokat.

(A nyitóképen: Aldo Massaglia, a Doggybug nevű dolgozója 2023. október 9-én Párizsban, Franciaországban, amint egy ágyi poloskák jelzésére kiképzett kutyát vezet végig egy moziban.)

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×