Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Fotó: Állat- ès Termèszetvèdelmi Őrszolgálat Újpest Facebook-oldala a hvg.hu nyomán
Nyitókép: Állat- ès Termèszetvèdelmi Őrszolgálat Újpest Facebook-oldala a hvg.hu nyomán

Teljes a nagyvárosi őrület: Londonban rókát simogatnak, Washingtonban őzre vadásznak

A világ más részein ez meglepőnek tűnhet, de Londonban és Washingtonban nem: vadállatok kószálnak az utcákon... bár, már van, amikor fogytán a türelem.

Szemtelenek és nem félnek túlzottan az embertől – ilyenek a londoni rókák, amelyeknek populációját tízezresre becsülik és amelyekkel lépte nyomon találkozhat az ember.

Kate Beckinsale angol származású hollywoodi sztár emlékezetes módon az Instagramon örökítette meg, ahogy egy kölyökrókával játszik és Ricky Gervais humorista is posztolt a kertjében önfeledten hancúrozó rókafamíliáról.

A rókák valamikor az I. világháború vége felé szivárogtak be a brit fővárosba, de igazán csak az elmúlt három évtizedben szaporodtak el – ahogy terjeszkedni kezdett a város és annak nyomán, hogy az emberek hanyagul dobják ki az ételmaradékot.

Bár a híresen állatbarát britek jobbára tolerálják a rókákat, 2013-ben egy állat megharapott egy csecsemőt, aminek nyomán Boris Johnson – akkor még polgármester – veszélyes kártevőnek minősítette a rókákat.

Népi urbánus és osztályellentét

Az állatokhoz való hozzáállás a mai napig megosztja a briteket, politikai és kulturális alapon is. Amióta elfogadott mantrává vált, hogy „klímakatasztrófa” van a világban, több városban a helyi önkormányzatok és lakosok egy része a re-wilding, az „újravadasítás” híve lett. Egyes helyeken az erdő-mező vadvirágai bújnak ki a járda kövei közül és a kis zöld szigeteken, amelyeket szándékosan nem nyírnak. Emellett

a liberálisabb városlakók barátkoznak a rókákkal, míg a rókavadászatokon szocializálódott arisztokraták és urizáló vidéki rétegek kedvenc céltábláikká váltak.

Az aktivisták kampánya nyomán – emberiességi szempontokra utalva – 2004-ben a briteknél betiltották a kutyákkal folytatott vadászatot, miközben a vadászat hívei azzal érvelnek, hogy ez egy „sport, amivel fenntartják a vidék egyensúlyát”. A lóháton közlekedő, kutyás vadászokat a mai napig figyelik és megpróbálják megállítani az ironikus módon néha terepjáróval közlekedő (minden bizonnyal a fosszilis üzemanyagokat sem szívelő) aktivisták, akik különböző zajokkal és szagokkal próbálják megzavarni a kutyáikat.

„Az ellenséggel szembeni harchoz meg kell tanulni úgy gondolkodni, mint ő”

– mondta egy magát „vadászat szabotőrnek” nevező nő a The New York Times-nak, amely egy hagyományos vadászatról készített riportot.

Evolúciós változások a városban

Közben az „urbánus rókák” kezdenek a háziasított kutyákra hasonlítani – állította egy tanulmány, amit az Evening Standard című lap említett meg. Az erre utaló jel: a városi rókának kisebb az agya, mert több interakciója van az emberrel, rövidebb az orra és gyengébb a harapása.

London lakosai közt vannak olyanok, akik nemcsak hogy tolerálják a rókák létezését, de még bírálják is embertársaikat, hogy „a hátrahagyott ételmaradékkal megbetegítik az állatokat”. Ezért ők inkább csirkeszárnnyal etetik a rókákat a kertjükben. És vannak olyanok is, akik más tudományos magyarázattal kelnek a pártjukra: „Minél több a róka, annál kevesebb a patkány.”

Washington besokallt Bambitól

Közben az óceán túlpartján, az Egyesült Államok fővárosában jóval nagyobb vadak borzolják a kedélyeket – és itt nem Donald Trumpról van szó.

Washingtonban őzek kószálnak az utcákon. Az állatok majdnem kipusztultak a 19. században, de most már annyira elszaporodtak, hogy sokan a kerteket pusztító, a forgalmat akadályozó és betegséget terjesztő kártevőt, és nem a cuki Bambit látják bennük.

A Washingtonhoz tartozó és a Fehér Háztól kevesebb, mint 5 kilométerre fekvő Rock Creek Parkban az őzek elkezdték felfalni a növényzetet, így a facsemetéket is. A parkőrök már külön, elkerített övezeteket hoztak létre, hogy oda ne tudjanak bemenni.

„Ez az 1,8 méteres facsemete csak azért maradt meg, mert nem tudtak a közelébe férkőzni. Más, ilyen méretű csemetét itt nem látni, ami azt jelenti, hogy egy egész nemzedéket vesztettünk el” – mesélte az AFP-nek Ana Chuquin botanikus.

Ami fejfájást okoz neki és másoknak: az őzek az őshonos növényeket szeretik megenni, nem a betelepítetteket. Ami azért gond, mert a helyi rovarok is az őshonos növények barátai. Így, az őzek elburjánzása felborította a helyi ökoszisztéma egyensúlyát.

Puskát ragadtak a tudósok

A kutatók szerint egy ponton az őzpopuláció meghaladta a 100 egyed/négyzetmérföldet, ami ötszöröse annak, ami szerintük „fenntartható” volt.

Ezek után az a fura helyzet állt elő, hogy a tudósok – mikroszkópjaik helyett – infravörös éjszakai szemüveggel, hőkeresővel és puskával indulnak az alkony leszállta után, őzvadászatra. Egyes – a vadászatot elvető lakosok – feltették: nem lehetne-e természetes ragadózók, farkasok és mások telepítésével szabályozni az őzpopulációt?

Ezt az ötletet azonban a hatóságok elvetették.

Az AFP-nek sikerült „levadásznia” Taylor Chamberlin helyi lakost, aki saját kezébe vette a tájvédelmet. Taylor számszeríjjal a hátán kopog be a lakókhoz megkérdezni: kell-e segítség a kertjeiket pusztító őzek ellen. Ha igen, akkor beveti halálos fegyverét.

„A városi környezetben nem lehet megkockáztatni, hogy ne legyen telitalálat”

– magyarázta azt, hogy miért kell profi módon hozzáállni a kérdéshez.

„Senki sem akarja, hogy egy őz valakinek a medencéjében vérezzen ki” – tette hozzá.

Chamberlain azt mondta, hogy a kilőtt őzek húsát döntő részt jótékonysági konyháknak adja át. Viszont hozzátette: sosem könnyű kioltani egy életet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×