eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Egy falfestmény előtt megy egy férfi az Artrium nevű szabadtéri galéria utcáin Moszkvában 2021. november 19-én. Az Artrium létrehozásában számos utcai művész, köztük Shepard Fairey, Felipe Pantone, Tristan Eaton, Ben Eine, PichiAvo, Okuda San Miguel, Pokras Lampas, Faith47, WK Interact, Faust, Haculla közreműködött.
Nyitókép: Egy falfestmény előtt megy egy férfi az Artrium nevű szabadtéri galéria utcáin Moszkvában 2021. november 19-én. MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Abszurd helyzetben a szankciók miatt a Citibank orosz ága

Az Ukrajna elleni háború nyomán hozott nyugati szankciók kárt okoznak az Oroszországban jelen lévő nyugati bankoknak is. Úgy tűnik, az amerikai Citigroup elakadt ottani lakossági üzletágának eladásával.

A Citibank gazdája, a Citigroup már egy ideje tervezte orosz bankja lakossági üzletágának eladását, de azt követően, hogy Vlagyimir Putyin a külvilág hónapokon át tartó hitegetése után beküldte katonáit Ukrajnába, jogi patthelyzetbe került.

A nyugati országok gyors egymásutánban hoztak szankciókat, hogy blokkolják az oroszok hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez és sorra vonulnak ki a külföldi cégek az országból. A legutóbbi, a Uniqlo japán divatcég, amely egy ideig megpróbált ellenállni a nemzetközi trendnek.

A Citi orosz bankja lakossági üzletágának eladását már egy éve tervezték – nem a politika miatt, hanem azért, hogy mérsékeljék nemzetközi kitettségét.

Most azonban, a szankciók nyomán szinte teljesen eltűntek a potenciális vevők –

így fennáll a lehetőség, hogy a Citigroup egyszerűen kénytelen lesz veszteségként leírni az orosz üzletágát.

„Fogynak a lehetőségeink... Lehet, hogy az egyetlen lehetőség az lesz, hogy mindent bezárunk” – idézett a Financial Times egy név nélkül nyilatkozó bennfentest a csoportból.

Nehéz hipp-hopp kivonulni Oroszországból

A bank először ezt nem kommentálta, majd az FT cikke után kiadott nyilatkozatban azt írta: tovább próbálkozik azzal, hogy eladja a lakossági szolgáltatásokat Oroszországban.

Az orosz piacról kivonuló cégek sorában a BP és az ExxonMobil energiacégek megszabadultak oroszországi részesedéseiktől.

„Ha te egy nyugati cég vagy, amely megpróbálja feladni oroszországi érdekeltségeit, akkor nehéz idők járnak rád”

– írta le a helyzetet Brian O’Toole egykori amerikai pénzügyminisztériumi illetékes.

A Citi – nyilatkozata szerint – jelenleg azokat a vállalati ügyfeleit, köztük európai és amerikai multi cégeket segíti, amelyek megpróbálják felszámolni ottani üzleteiket.

A cégcsoport februárban közölte, hogy 10 milliárd dolláros kitettsége van Oroszországban – kihelyezett fogyasztói és kormányzati hitelek és más eszközök útján. Ágazati játékosok megjegyezték: példátlan az, hogy úgy próbálnak eladni vagyont egy mások országban, hogy közben azt gazdasági szankciók sújtják.

Kevés a lehetséges vevő és ők diktálhatják az árat

És, hogy ki veheti meg a Citi orosz leányvállalatának lakossági üzletágát? A potenciális vásárlók valószínűleg szankciók sújtotta orosz vállalkozások – így a kilépést elősegítő eladáshoz az amerikai kormány kivételes engedélyére lenne szükség.

Ennek híján maradnak még nem szankcionált orosz szereplők vagy kínai bankok, de mivel csak néhányan, ezért a Citigroup valószínűleg komoly árengedménnyel tud megszabadulni az orosz kapcsolattól.

Egy másik opció a „szimpla” bezárás, de egy Wall Street-i vállalati jogász szerint így is egy évbe telne az összes hitel rendezése és a banki betétek áthelyezése.

„Ez nem egy sarki ABC, ahol ki lehet dobni a romlott árut”

– mondta. Egy harmadik opció az, hogy nem csinálnak semmit és kivárnak.

A Citinek jelenleg félmillió orosz lakossági ügyfele van és 10 orosz városban vannak fiókjai.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×