Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szurkolók ünnepelnek a newcastle-i St. James Park stadion előtt 2021. október 7-én, miután a Newcastle United első osztályú angol labdarúgóklubot megvásárolta egy szaúdi-arábiai hátterű konzorcium, amely a 430 milliárd dolláros szaúdi állami befektetési alapból (PIF), valamint a PCP Capital Partners és az RB Sports and Media nevű cégekből áll.
Nyitókép: MTI/AP/Scott Heppell

A Newcastle-drukkerek ünneplik a szaúdi ügyletet, mások szerint véres pénzt kaptak

Örülnek és máris a Premier League bajnokságról álmodnak a Newcastle United drukkerei. Az angol futballklubot mesés összegért vette át egy szaúdi befektetői alap. A meggyilkolt szaúdi ellenzéki publicista, Dzsamal Hasogdzsi volt menyasszonya és mások is azonban a fejüket fogják.

„Különleges nap ez a szurkolóknak... az elmúlt 14 évben épphogy életjeleket mutattunk” – így jellemezte az északangol Newcastle legendás egykori angol válogatott futballistája – napjainkban pedig tévés sportkommentátor – Alan Shearer azt a tranzakciót, amellyel a csapat a milliárdos Reuben fivérek és a Szaúdi Nyilvános Befektetési Alap alkotta konzorcium kezébe került. (A szaúdiak adják a pénz 80 százalékát).

A fekete-fehér csíkos mezükről ismert newcastle-e Szarkák mögött immár akkora vagyon áll, hogy a korábban gazdagnak számító Manchester Citynél is pislognak: 376 milliárd euro a 15-tel szemben.

A riválisnál eufóriát okozó pénzeső a Manchester Unitednél is aggodalmat keltett. A klub 2013. óta (a legendásan sokáig szolgáló legendás edző, Sir Alex Ferguson távozása óta) nem nyerte meg a Premier Ligát és most attól tartanak, hogy a Newcastle a maga megduzzadt pénztárcájával lenyomja őket a leigazolási piacon és elszipkázza jobb focistákat. És jobb játékosokkal hamarabb juthat a csúcsra – ahogy a Manchester Citybe pumpált pénz is bizonyította.

„Hát, ez Game Over a Manchester Unitednek. Jelentősen nehezebbé vált bármilyen kupát megnyerni” – írta a Twitteren egy drukker. Egy másik megjegyezte: totálisan nyomasztó gondolat, hogy a Newcastle hamarabb lehet bajnok, mint a Man United.

A szaúdi ügylet sokaknál kiverte a biztosítékot Nagy-Britanniában, ismerve a szaúdi állam emberi jogi gyakorlatát. A Premier League vezetése viszont ezt azzal hárította el, hogy a szaúdi alap nem áll az állam tulajdonában, habár Mohamed bin Szalman koronaherceg, az ország de facto vezetője az elnöke.

A vezető egyik legnagyobb bírálója, a 2018-ban Isztambulban meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi volt menyasszonya azt mondta, hogy a hír „összetörte a szívét”. (A nyugati és török hírszerzés szerint maga a koronaherceg rendelte el bírálója brutális megölését).

„Minden nap azért harcolunk, hogy igazságot szolgáltassanak Dzsamálnak, aztán halljuk ezt a hírt. Emberek, kérlek tiszteljétek magatokat. Van, ami a pénznél is fontosabb. Üzennetek kéne nekik, hogy a bűntettük után nem vehetnek csak úgy meg egy angol csapatot. Ez minden angol ember dolga” – mondta a BBC rádiónak Hatice Cengiz.

Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére is „komoly aggályait” fogalmazta meg és azt mondta, „független szabályozószervre van szüksége a futballnak” – de elismerte, nem szólhat bele, hogy ki birtokoljon egy futballklubot.

A liberális Guardian című lap pedig megjegyezte, hogy a szaúdiak már nem először érdeklődnek az angol futball iránt: a hetvenes évek olajboomja idején leszerződtettek pár angol edzőt szövetségi kapitánynak, nem túl sok sikerrel.

„Most viszont a Szaúdi Ház már a házban van” – teszi hozzá a lap, amely „csontfűrészelős srácoknak” titulálja (Hasogdzsí holltestének feldarabolása miatt) a szaúdiakat, akik „fotogén oligarchákhoz, országimázsépítőkhöz és baseball sapkás karvalytőkésekhez csatlakoznak”. Azt hogy az ügy a briteknél nem pártos téma, a konzervatív Telegraph cikke is bizonyította, amely szintén a szaúdi jogsértésekre hívta fel a figyelmet. De a reakciókból az is kiderült: ezt az ügyletet – a Szarkák szurkolóinak nagy örömére – már senki sem kaszálja el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×