Joe Biden az Obama-kormányzat alelnökeként keményen kiállt Kijev mellett Moszkvával szemben. Most azonban egy sor olyan lépéssel vádolják, amit éppenséggel az Ukrajna által agresszor államnak kikiáltott Oroszországnak tett gesztusnak tűnik.

A hétvégén először a Politico nevű híroldal jelentette – fehér házi forrásokra hivatkozva – hogy Biden felfüggesztette egy Ukrajnának megítélt és halált okozó eszközöket is magában foglaló, 100 millió dolláros katonai segélyt.

Jen Psaki fehér házi szóvivő pár órával később tagadta a jelentést, és „nonszensznek” nevezte, hogy Washington visszatartaná a segélyt – írta a BNE Intellinews nevű, feltörekvő piacokról szóló hírelemzéseket publikáló oldal. Psaki egy másik, 150 milliós katonai csomagot említett, amelyet néhány nappal a genfi csúcs előtt hagytak jóvá.

Az nem volt teljesen világos, hogy a Politico által említett 100 millió a Psaki által említett 150 milliós, folyamatos támogatási program része-e.

A 100 milliós csomagot áprilisban hagyták jóvá, azután, hogy Oroszország hatalmas haderőt vont össze az ukrán határnál.

Sok megfigyelő szerint a támogatási csomagok körüli zavar annak jele, hogy kissé lehűlt Washington lelkesedése, ha Ukrajna támogatásáról van szó. Kérdések merültek fel, hogy a 100 millió jegelése vajon nem része-e egy a nyilvánosság előtt nem felvállalt Biden–Putyin-alkunak.

„Elég rosszul néz ki, egyfajta adok-kapoknak lehet leírni, de kérdés, hogy Moszkva mit ad” – írta Sam Greene, a londoni King’s College politológia professzora egy tweetben.

Ha nincs az extra 100 millió, akkor marad az amerikai elnöki szóvivő által említett 150 millió – ami pontosan 100 millióval kevesebb, mint amit Ukrajna 2020-ban kapott Washingtontól, amikor még Donald Trump volt az elnök, akit azzal vádoltak, hogy

„Putyin zsebre vágta”.

Kijevet láthatóan idegesíti, amit Biden európai útja során hallott, illetve nem hallott. Az elnök a G7-es csúcson elítélte „Oroszország agresszív taktikáját”, és kiállt Ukrajna integritása mellett. A brüsszeli NATO-csúcson viszont nem járult hozzá, hogy Kijevet bevonják a csatlakozási folyamat mérföldkövének számító Tagsági Akciótervbe (MAP). Pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppenséggel ezt követeli már hónapok óta.

Biden genfi sajtótájékoztatóján még azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának többet kell tennie a korrupció ellen, mielőtt mérlegelni lehetne NATO-tagságát. Az ukrán érdekkel megy szembe az is, hogy Washington nem fogja akadályozni az ukrán területet elkerülő Északi Áramlat 2 gázvezeték építését – a tranzitdíjak elmaradása kétmilliárd dollártól fosztja meg Kijevet. Elemzők szerint Biden lelkesedése azért esett vissza, mert elakadtak az ukrán reformok és mert eltávolították az állami olajcég megbecsült főnökét, Andrij Koboljevet. Biden ezek után júliusra, a Putyin-találkozó után több mint egy hónappal későbbre tolta azt az időpontot, amikor fogadja Zelenszkijt.

Közben a visszatartott 100 milliós extra katonai támogatásról annyi derült ki egy fehér házi nyilatkozatból: Washington akkor szabadítja fel a „rendkívüli alapokat”, ha újabb orosz behatolás történik Ukrajnába.

Sok elemző szerint Biden nem akar konfrontációt Oroszországgal, mert ez elterelné a figyelmét a Kínával való szembenállásról. Emellett, némileg engedve Putyinnak, gyengíteni próbálja a nem természetes szövetségesnek tartott oroszok és kínaiak közötti közeledést.