Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Meddig mennek el a NATO-szövetségesek a pókerjátszmában?

Máshoz fordulhat Törökország, ha az Egyesült Államok nem hajlandó leszállítani neki a korábban megrendelt F-35-ös modern harci gépeket – közölte Recep Tayyip Erdogan elnök. A másvalaki pedig Oroszország lehet, amely Su-35-ös repülőket ajánlott fel a török légierőnek.

Vajon meddig mennek el a NATO-szövetségesek a pókerjátszmában? Törökország magára haragította az Egyesült Államokat, amiért S-400-as orosz légvédelmi rakétákat vásárolt. A viszonyt már korábban mérgezte, hogy közben a török vezetés szerint Amerika oltalmat nyújt Fetullah Gülen ellenzéki hitszónoknak, akit az Erdogan elnök elleni 2016-os sikertelen puccs kirobbantásával vádolnak.

A rakétaügy miatt amerikai törvényhozók szigorú szankciókat követeltek, a kormányzat pedig közölte: beváltja fenyegetését és kizárja a törököket az F-35-ös programból. Azaz: mégsem adják el a szövetségnek az általa már megrendelt modern „lopakodó” harci gépeket.

A törökök abban reménykedtek, hogy az utóbbi időben két hangon beszélő amerikai állam végső szava mégiscsak Trump elnöké lesz, aki azt mondta: méltatlanul bántak Ankarával.

Trump ugyanakkor nem zárta ki a törökök elleni szankciók lehetőségét.

Erre válaszul Erdogan a múlt héten végre hosszú idő után érintette a kétoldalú viszony témáját. Azt mondta: reméli, hogy az amerikai hivatalnokok „józanul” közelítenek a szankciók kérdéséhez és utalt rá: meggondolják, hogy Boeing-gépeket vegyenek-e Amerikából.

„Nem adtak nekünk F35-ösöket? Rendben, de bocsánat, akkor megint lépnünk kell és máshoz fordulunk majd” - mondta Erdogan az AK kormánypárt tagjai előtt.

„Még ha nem is kapjuk meg az F-35-ösöket, 100 darab, fejlett Boeinget veszünk, már aláírtuk a szerződést. Eddig egy gép érkezett meg és ezt fizetjük, jó ügyfelek vagyunk, de ha így mennek a dolgok, újra kell gondolnunk azokat” – mondta.

Közben az orosz Rosztyeh állami gyártó jelezte: ha a törökök kérik, kész SU-35-ös harci gépeket szállítani nekik. Ankarában azt mondták: egyelőre nem tárgyalnak Moszkvával az F-35-ös kiváltásáról.

Láncreakciótól tartanak

Az amerikai defensenews.com nevű hadi ügyekkel foglalkozó magazin szerint

az S-400-as rakéták eladásával Putyin orosz elnök éket tud verni a NATO-ba és olyan láncreakció indul el, amely Törökország kilépésével végződhet.

A szankciós fenyegetésrekre Törökország azzal vághat vissza, hogy megtagadja az amerikiaiktól repterei, radarállomásai, kikötői és hírszerzőközpontjai használatát. A magazin szerint „technikai” és jogi megkötésekkel fenntartható lenne az F-35-ös ügylet. Például az orosz rakétákat nemzetközi NATO-személyzet kezelné és azok használatát tilthatnák az F-35-ösök átrepülésekor. Emellett az S-400-at nem lenne szabad a NATO védelmi hálózatához kapcsolni.

A kurdok ügye

Az amerikai-török viszonyt nemcsak az orosz rakétavásárlás és a Gülen körüli vita mérgezi.

Erdogant feldühítette, hogy Washington a kurd YPG milíciát tette meg fő szövetségesének a Szíriában, hivatalosan az Iszlám Állam ellen folytatott harcában. Ankarában ugyanakkor az YPG-t terrorszervezetnek tartják és a török katonai vezetés többször figyelmeztetett: fogytán a türelmük és behatolhatnak Szíriába, hogy megsemmisítsék a kurd hadsereget.

Korábban még tárgyalásokat folytattak az Eufrátesz folyótól keletre fekvő, úgynevezett „biztonsági korridorról” – ezt a területet ellenőrizték volna a kurdok. Erdogan azonban most ezt a „terroristák területének” nevezte és azt mondta, mindenképpen meg akarja semmisíteni.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×