eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Forradalmi változás Franciaországban

Az antiszemitizmus és az iszlámista terrorizmus elleni fellépés mellett kötelezte el magát harminc franciaországi imám egy, a Le Monde című napilapban megjelent nyilatkozatban. A történelmi jelentőségűnek mondható írásban a muzulmán vallási vezetők arra a vasárnap megjelent kiáltványra válaszoltak, amely az újfajta, a radikális iszlámból táplálkozó zsidógyűlöletre figyelmeztet.

A vasárnapi, amúgy kifejezetten nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatot, melyet háromszáz neves közéleti személyiség írt alá, a párizsi és a bordeaux-i nagymecsetek vezetői „túlzásnak”, „megbélyegzésnek”, „intellektuális tévedésnek” minősítették, és szokásukhoz híven azt hangsúlyozták, hogy „az iszlám a béke és a szeretet vallása”.

Több francia politikus – köztük a baloldali szuverenista Jean-Pierre Chevenement, aki jelenleg a Franciaországi Iszlám nevű alapítvány elnöki tisztét tölti be – a nyilatkozat kapcsán úgy fogalmazott, hogy veszélyes az „önkényes általánosítás”, mert az „polgárháborús hangulat kialakulásához vezethet”.

A fenti reakciókhoz képest a Le Monde-ban kedden megjelent, harminc muzulmán vallási vezető által aláírt nyilatkozat gyakorlatilag forradalmi változást jelez. Az imámok ugyanis elismerik, sőt „felháborodottan tapasztalják”, hogy

az iszlám „tudatlan, zavarodott és céltalan fiatalok kezébe került”, akiknek naivitását „ideológusok” kihasználják.

Sőt, azt is elismerik, hogy „egyes imámok” negatív hatást gyakorolnak hallgatóikra, és e jelenség erőszakhoz, antiszemita cselekedetekhez vezet. „Különböző muzulmán közösségekben több mint húsz éve az iszlám romboló olvasata és gyakorlata zajlik”, fogalmaznak az aláírók, hozzátéve, hogy mindez „vallási anarchiát”, illetve „a társadalom megfertőzését” eredményezte. „A bátorság jegyében el kell ismernünk”, hogy eme „elrákosodott helyzet” előidézésében imámok is részt vettek, gyakran öntudatlanul, teszik hozzá.

Az imámok a iszlám nevében harcoló, önmagukat felrobbantó terroristákra utalva kijelentik, hogy azok a muzulmán tanítás szerint nem mártírok, mert ártatlan embereket ölnek. Szerintük a mártír másokért adja oda önmagát, mint tette azt a nemrég egy iszlámista által meggyilkolt Arnaud Beltrame ezredes.

Mindezzel együtt az imámok úgy vélik, hogy a muzulmánok szent könyve, a Korán nem buzdít gyilkosságra. Eme állítás kapcsán nyilván további, nagyon is szükséges viták várhatók. Hiszen a nyilatkozat aláírói közvetett módon maguk is elismerik, hogy a Koránnak lehet erőszakos olvasata is, amely „rombolást” eredményez.

Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években számos keresztény, köztük arab származású teológus elemezte a Koránt, mindannyiszor figyelmeztetve a különböző versek erőszakos, akár gyilkosságot is alátámasztó felhívásaira.

A nyilatkozatot aláíró harminc imám mindenesetre együttérzéséről biztosítja mindazokat a „honfitársaikat”, akiket, mint fogalmaznak, a „hazánkra vakon lesújtó” terrorizmus vagy antiszemita megnyilvánulások közvetlen vagy közvetett formában érintettek. Ezt követően felajánlották szolgálataikat az országnak, úgy vélve, teológiai ismereteikkel hozzájárulhatnának például a börtönökben tapasztalható radikalizáció visszaszorításához. Írásukat az „éljen a köztársaság, éljen Franciaország!” felkiáltással zárják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×