Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
323.15
bux:
125193.35
2026. március 2. hétfő Lujza
Párizs, 2018. február 7.A behavazott Mars-mező nyilvános park az Eiffel-torony mögött Párizsban 2018. február 7-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: IAN LANGSDON

Zsidógyűlölet terjed Franciaországban

Újfajta zsidógyűlölet terjed Franciaországban - figyelmeztet az a kiáltvány, melyet háromszáz közéleti személyiség írt alá, és amely a Le Parisien című napilapban jelent meg a hétvégén. A nyilatkozat leszögezi: a jelenség a radikális iszlámból fakad, de azt a francia szélsőbal egy része is táplálja.

„Követeljük, hogy a demokrácia kudarcát jelző antiszemitizmus elleni küzdelem váljon nemzeti üggyé, amíg nem késő” – áll abban a szövegben, melyet Philippe Val, a Charlie Hebdo szélsőbaloldali szatirikus hetilap egykori igazgatója fogalmazott meg, és amelyet jobb- és baloldali politikusok, köztük Nicolas Sarkozy volt államfő, Manuel Valls egykori szocialista miniszterelnök, művészek, értelmiségiek, zsidó rabbik, katolikus papok és muzulmán imámok is aláírtak.

A kiáltvány emlékeztet arra, hogy „jelenkori történelmünkben” iszlámista radikálisok tizenegy zsidót gyilkoltak meg, közülük egyeseket meg is kínozva, csak azért, mert zsidók voltak. A szöveg külön kiemeli, hogy ezeknek az eseteknek egy részét a tömegtájékoztatás elhallgatta. Ez különösen a tavaly áprilisban egy „afrikai származású muzulmán” által súlyosan megkínzott és meggyilkolt Sarah Halimi, 65 éves nyugdíjas zsidó orvos esetében volt szembeszökő.

Az eset az elnökválasztási kampány idején történt, és arról a mértékadó média, illetve a hivatalos szervek azért hallgattak, mert

attól tartottak, hogy a történet a szélsőjobboldal jelöltje, Marine Le Pen választási esélyeit erősítené.

Ezt a magatartást egyetlen országosan ismert újságíró, az RMC rádió főszerkesztője ismerte el nemrég nyilvánosan, és kért miatta bocsánatot.

A kiáltvány másik lényeges eleme az, hogy az aláírók nyíltan kimondják:

a francia elit egy része úgy tekint a radikalizálódó iszlámra és az általa terjesztett zsidógyűlöletetre, mintha az egy társadalmi lázadás kifejeződési formája lenne.

Megállapítják, hogy a szélsőjobbhoz köthető „régi” antiszemitizmust ma a szélsőbal egy része által vallott zsidógyűlölet egészíti ki. Ez utóbbi, mint fogalmaznak, „a cionizmus-ellenességben találta meg azt a mentséget, amely lehetővé teszi, hogy a zsidók kínzóit a társadalom áldozataivá kiáltsák ki”.

A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra is, hogy a francia főváros környékén élő zsidók közül mintegy 50 ezren a közelmúltban lakhelyváltoztatásra kényszerültek az antiszemita támadások vagy egyszerűen az egyre romló közhangulat miatt. Ezzel a ténnyel amúgy a francia tömegtájékoztatás egy része az elmúlt hónapokban többször is foglalkozott, és azt „belső exódusnak” nevezték el.

Nem véletlen, hogy a kiáltványban az olvasható: „Emile Zola és Clemenceau hazájában csendes etnikai tisztogatás zajlik”. Ez a jelenség amúgy, amint a különböző alternatív híradásokból kiderül, nemcsak a zsidó, hanem általában a nem muzulmán lakosságot is érinti.

A nyilatkozat aláírói azt követelik a muzulmán „teológiai hatóságoktól”, hogy nyilvánítsák érvénytelennek a Korán azon sorait, melyek „a zsidók, a keresztények és a hitetlenek meggyilkolására, megbüntetésére szólítanak fel”, annak érdekében, hogy „egyetlen hívő se hivatkozhasson szent szövegre, amikor bűncselekményt követ el”.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×