Magyarország a nagyon kevéssé érintett országok közé tartozik, az eddig meghozott korlátozó intézkedésekkel sikerült elfojtani a járványt, a fertőzöttek számában a lassan növekvő trendet megtörő kiugrásokat pedig jellemzően közösségi helyeken, idősotthonokban, egészségügyi intézményekben fellépő fertőzésgócok okozzák - derült ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) által szervezett online konferencián Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának szakértője és Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK); Járványmatematikai Projekt vezetője előadásaiból.

Utóbbi a Napi.hu tudósítása szerint beszámolt arról, hogy a reprodukciós mutató, ami azt jelzi, hogy egy fertőzött hány másik embernek adja át a vírust, hetek óta 1 körül alakul, ez erősen visszafojtott állapotra utal, ami azzal jár, hogy

így az 50-60 százalékos nyájimmunitást belátható időn belül, védőoltás és oltottság nélkül nem fogjuk elérni.

Elhangzott az is, Magyarországon tízből egy esetet derítenek csak fel, a többi tovább fertőz, és emiatt lassabb és nehezebb a járvány megfékezése is. A halálozási adatok is torzítanak, a fertőzöttek valós számának felderítetlensége, valamint a papír alapú, utólagos feldolgozás, a haláloki kódolás pontatlansága miatt. Ezért egy valós idejű halálozási mutató képzése nagyon fontos lenne a járványvédelmi modellezés pontosítása, és a védekezési intézkedések jobb tervezése érdekében. Oroszi Beatrix elmondta, szakértői csoportjuk a PCR-teszteket javasolja, a gyorstesztek megbízhatósága nem megfelelő. A négy orvosi egyetem által most elindított tömegtesztelésénél PCR és szerológiai vizsgálat is készül, a vérmintákat azonban biobankban tárolják addig, amíg a biztonságos Elisa-teszt rendelkezésre nem áll.

Vokó Zoltán szerint érdemes lenne vitát kezdeni arról, hogy mi a járványvédelmi intézkedések aktuális célja, mert más intézkedéseket igényel, és a meghozott döntések terheit is más társadalmi csoportok és eltérő arányban viselik, ha az életévben kifejezett veszteség minimalizálása a cél, mintha a lehető legkisebb összesített veszteségre törekszünk - számolt be a Napi.hu.

A szakember a korlátozó intézkedések enyhítésével, a betegségterhek csökkentésével kapcsolatban úgy vélte, csökkenteni kell a vírus átvitelének kockázatát, ezt szolgálja a maszkviselés, a tesztelés hatékonyságának, kiterjedtségének javításával, a fertőzőforrások megtalálásával pedig a fertőződési láncokat gyorsabban lehetne megszakítani.

Fejleszteni, bővíteni kell a vírussal kapcsolatos tudásunkat, ami sok tekintetben szegényes

- tette hozzá a szakértő.

Oroszi Beatrix szerint továbbra is gond az egészségügyi dolgozók magas fertőzöttségi szintje, az átlaglakossághoz képest tízszeres fertőzési kockázatnak vannak kitéve a a védőeszközök hiánya, nem megfelelő használata, vagy a problémás hozzáférés, illetve ezek kombinációja miatt.

A járvány második szakasza - amikor a csökkenő, vagy stabil számú fertőzéssel együtt kell élni - hosszú lesz, a vakcina bevezetéséig tart

- hangsúlyozta Oroszi Beatrix. Az egészségügynek volt ideje felkészülni, társadalmi-gazdasági hatások mérsékelése érdekében fontos lesz a fertőzöttek minél nagyobb számú és gyorsabb kiszűrése, kontaktjaik elkülönítése is. Emellett az NNK járványügyi szakértői csoportja azt javasolta a döntéshozóknak, hogy enyhén lazítsanak a közösségi kontaktusok óvatos, mérsékelt növekedését engedve, az egészségesek számára is kötelező maszkhasználattal, hatékony kockázatkommunikációval.

Javaslatot tettek a járványkórház és a tiszta kórház szétválasztására is, ez vegyes fogadtatásra talált - mondta Oroszi Beatrix, hozzátéve ugyanakkor, hogy a súlyos krónikus betegségekkel küzdő koronavírusosokat oda kell szállítani, ahol a legjobb ellátást kaphatják. A covidos betegeket is fogadó kórházakban pedig a szürke és a fehér zónákat jobban el kell különíteni a portál beszámolója szerint.

Csak a bizonytalanság a biztos az őszi kilátásokban

Oroszi Beatrix és szakértői csoportja biztos abban, hogy lesz őszi második járványhullám, és

a neheze még csak most jön.

Most az átfertőzöttség jóval 1 százalék alatti, a keresztmetszeti vizsgálat után erre pontosabb becslés készülhet, de a népesség nagy része fogékony a vírusra. Arra számítanak leginkább, hogy a terjedés nyáron lelassul, mérséklődik, de azért fennmarad, így az átfertőződés nő, a fogékonyak száma csökken őszig. De nem kizárt az sem, hogy nyáron - minden más koronavírussal ellentétben - járványos terjedés is kezdődhet.

A második, őszi-téli hullám idejére a lakosság kisebb része lehet fogékony, a járvány pedig lehet hosszabb és korlátozások nélkül akár rosszabb is.

Előfordulhat, hogy az őszi második hullám mellé egy influenzajárvány társul.

Oroszi Beatrix azt a forgatókönyvet sem tartotta elképzelhetetlennek, bár kicsi a valószínűsége, hogy nyáron leáll a terjedés, nem gyűlik a fertőzést átvészeltek száma, ezért ősszel nagyobb járvány jöhet.

Szerinte a döntéshozók számára éppen az okozza a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudni, mennyi ideig tart a járvány, mennyi időre kell tervezni a korlátozásokat. Mindenki ugyanezzel küzd, hogy vajon meddig kell kibírni és hogy hogy lehet egy olyan, hatékony és hosszú távon fenntartható csomagot összehozni ami a veszteségeket is minimalizálja.

Könnyebb volt a korlátozásokat bevezetni, kormányhatározatokkal látványos eredményt elérni, mint elkezdeni a felengedést és összehozni egy jó stratégiát.

Maratonra kell készülni, nem sprintre - fogalmazott a lap szerint Oroszi Beatrix.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!