eur:
393.83
usd:
364.67
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Queensland állam, 2017. április 10.Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát. (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Nyitókép: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts

Meglepő módszerrel védenék a Nagy-korallzátonyt

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.

Daniel Harrison kedden fogja bemutatni az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen 200 szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok - például vulkáni hamu, por, sókristályok - felületén indul meg.

"A szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés. Elképzelésünk szerint fogjuk a tengervizet és szétpermetezzük a levegőben, hogy elpárologva maga után hagyja a sókristályokat" - magyarázta Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa, aki a Coffs Harbour-i Southern Cross Egyetemen dolgozó kollégáival együtt dolgozik a projekten.

A kutatók egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezer milliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el.

Harrison szerint a módszer "kifényesítené" a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.

A korallfehéredést a melegedő óceánvíz és a napfény együttes hatása okozza. "Ha leárnyékoljuk a korallokat, akkor a melegedő víz ellenére sem indul be a fehéredés" - mondta az oceanográfus.

Harrison szerint a zátonyra nehezedő nyomás immár kritikus szinthez közelít. "A klímaváltozás mostanra olyan mértéket öltött, hogy a káros anyagok azonnali és drasztikus visszaszorítása esetén is tovább fog melegedni a zátony körüli víz a következő egy-két évtizedben" - jegyezte meg a szakember.

A korallzátonyok kevesebb mint 0,1 százalékát fedik le az óceán területének, ám a tengeri élőlények 25 százaléka használja őket élőhelyként élete legalább egy szakaszában. "Nem tudjuk pontosan, hogy a korallzátonyok elvesztése milyen következményekkel járna a tengeri élővilágra nézve" - húzta alá Harrison.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×