Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
331.2
bux:
119358.26
2026. január 14. szerda Bódog
A múlt illatát gyűjtik be a kutatók egy kenti kastélyban

A "múlt illatát" gyűjtik be a kutatók egy kenti kastélyban

A 15. és 16. század folyamán épült kenti Knole-kastély könyveinek, vinillemezeinek és padlóviaszainak szagát gyűjtik be a kutatók, hogy megőrizzék a "történelem illatait" az utókor számára.

A szakemberek különböző vizsgálatoknak vetik alá a tárgyakat, hogy később elő tudják állítani az illatukat laboratóriumi körülmények között.

"A szagok segítenek kapcsolatot teremteni a történelemmel egy sokkal emberibb módon" - mondta Cecilia Bembibre, a University College London doktorandusza, aki Matija Strlic analitikus vegyésszel dolgozik együtt a projekten.

A kutatásuk célja, hogy azonosítsák a "kulturális értékkel" bíró szagokat, valamint "a dokumentálásukra alkalmas módszereket és remélhetőleg meg is őrizzék őket".

Strlic szerint a ma már turistalátványosságként működő délkelet-angliai történelmi épület tanulmányozása azért kulcsfontosságú, mert az ott lévő tárgyak a "természetes környezetükben" vannak. "Egy múzeumban vagy galériában a tárgyak ki vannak ragadva a kontextusukból, és kizárólag vizuálisan mutatják be őket" - mondta a szakember.

A múlt illatát gyűjtik be a kutatók egy kenti kastélyban

A Heritage Science című tudományos folyóiratban közölt cikkükben a kutatók felidéznek egy felmérést, amely során papírillatot szagoltattak meg egy birminghami galéria látogatóival. A megkérdezettek nem tudták, hogy mit szagolnak, de az illat leírásakor elhangzott leggyakoribb szavak a csokoládé, a fa és a kávé voltak. Előfordultak szokatlan válaszok is, például a zokni, a tömjén és a farm.

A szakemberek a londoni Szent Pál-székesegyház 18. századi könyvtárának látogatóin is elvégezték a tesztet. A könyvek illatát belélegző válaszadók a fás, a dohos és az édes szavakat használták a legtöbbször.

Strlic fejéből egy évtizeddel ezelőtt pattant ki a történelmi illatok begyűjtésének ötlete, amikor megtudta, hogy a restaurátorok gyakran a lapok szaglászásával állapítják meg egy könyvtárban, hogy mely könyveknek romlik az állapota.

Az elmúlt években szerzett tapasztalatai alapján a szakember ma már pusztán a megszagolása alapján meg tudja mondani egy papírról, hogy "hol és mikor készült és mennyire romlik az állapota".

Strlic szerint a kutatásuk segítheti a könyvtárak romló állapotú könyveinek azonosítását. Az eredményeiket fel lehet használni egy történelmi illatarchívum létrehozására, vagy szaglószervi élménnyel lehet kiegészíteni a múzeumi tárlatokat.

Hozzátette: a teljes eltűnés által fenyegetett, például a londoni metróban uralkodó - gyakran orrfacsaró - szagokat is meg lehetne őrizni. "Talán nem épp egy kifejezetten kellemes szag, de mégis olyan, amely nagyon ismerős a számunkra" - mondta Strlic.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×