Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.3
bux:
0
2025. december 26. péntek István

"Az egyedülálló fajok elvesztése súlyosabb következménnyel jár"

Az utolsó nagy kihalási hullám a dinoszauruszoké volt 65 millió évvel ezelőtt. Azóta az emberi tevékenység következtében már a következő, a hatodik kihalási hullám kellős közepén vagyunk. Az állat- és növényfajok fele még életünkben eltűnhet a Föld színéről. A tudósok azon dolgoznak, hogy legalább a legfontosabb, legegyedibb teremtményeket megmentsék.

A földtörténet során előforduló hatodik nagy kihalási hullám kellős közepén vagyunk - vélekednek a tudósok. A mostani megtizedelődés még azt is jelentheti, hogy az állat- és növényfajok fele örökre eltűnik a Föld színéről.

A biológusok ahelyett, hogy az összes faj reménytelennek tűnő megmentésével bajlódnának, hatékonyabb utat választottak: megpróbálják kijelölni a legválságosabb állapotban lévő fajokat.

Az egyik kutató, a Santa Barbara egyetem oktatója, Marc W. Cadotte elmondta, megvizsgálják azt is, mely fajok számítanak a leginkább az ökoszisztéma szempontjából.

Munkatársa, Bradley J. Cardinale szerint a jelenlegi kihalási hullám az emberi tevékenységnek, a szennyezésnek, a bolygó "lekövezésének", "lebetonozásának" következménye. Hozzátette, "még életünk során eltűnhet a fajok fele. Tudni szeretnénk, melyek megmentésével érdemes próbálkozni."

A mostani hullám olyan súlyos, mint az előző, 65 millió évvel ezelőtti, mikor egy aszteroida - vagy valamiféle más esemény - törölte el a Föld színéről a dinoszauruszokat, és velük együtt sok más élőlényt, köztük növényeket is.

A kutatók negyven, a talajszint ökorendszerét vizsgáló tanulmányt néztek át eddig, és 177 virágot hozó növény evolúcióját nézték át. Azt találták, egyes fajok nagyobb szerepet játszanak a természetes körforgás fönntartásában, mint mások, és ezeknek sajátosabb genetikai szerkezetük van.

"Az egyedülálló fajok elvesztése súlyosabb következményekkel járhat, mint azoké, amelyeknek vannak közeli rokonai" - mondja egy harmadik kutató, Todd Oakley.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×