Az amerikaiak 126 érmet szereztek, többet, mint Tokióban (113). Aranyból eggyel zártak többel a három évvel ezelőtti olimpiához képest (40-39). Tizenhárom sportágban szereztek aranyat (ez is megosztott rekord a kínaiakkal), 29-ben érmet. Vagyis szinte minden sportágban az elitbe tartoztak, de háromban különösen erősnek bizonyultak: a negyven aranyból huszonkettőt a két alapsportágban, atlétikában és úszásban gyűjtöttek. A 126 érembe 34-et tettek az atléták, 28-at az úszók. Harmadik legeredményesebb sportáguk, 9 éremmel, benne 3 arannyal a torna volt.

A kínaiak két arannyal szereztek többet, mint Tokióban, éremből is kettővel gyűjtöttek többet. A legcsekélyebb politikai felhang nélkül is megállapítható: felnőttek eredményességben az amerikaiak mellé, ha a XX. század egy bizonyos periódusára gondolunk vissza, átvették a Szovjetunió szerepét, az Egyesült Államok első számú kihívójaként az olimpiai éremtáblázaton. A kínaiak néhány sportágat „kisajátítottak”, műugrásban és asztaliteniszben minden aranyat elvittek, az aranyérmeik több mint a felét ebben a két sportágban, valamint sportlövészetben és súlyemelésben szerezték. Érdekes, hogy viszont a legtöbb érmet nem ezekben a sportágakban gyűjtötték, hanem tornában és úszásban (12-12). Úszójuk, Cseng Jü-fej a párizsi játékok legeredményesebb éremhalmozója lett hattal, igaz, ebből „csak” egy az arany. A kínai versenyzők 13 sportágban gyűjtöttek aranyat, 21-ben érmet.

Az elsősorban az aranyak alapján rangsoroló éremtáblázaton Japán megtartotta tokiói harmadik helyét, ami óriási siker a számára. Igaz, az ott rendezőként elért eredményeket (27 arany, összesen 58 érem) nem sikerült megismételni, de ez várható volt. A 20 arany, a 45 érem kiemelkedő teljesítmény. Óriási sikert értek el a birkózóik (8 arany, 11 érem), elismerés illeti a vívóikat (5 érem!), s ha a tokiói majdnem tökéletes teljesítménytől el is maradtak, a cselgáncsozókat is, akik 8 érmet (3-2-3) szereztek.

Előrelépett az ausztrál csapat, a hatodik helyről a negyedikre. Egy arannyal, de hét éremmel szerzett többet, mint három éve. Természetesen az úszók vitték a prímet, 19 éremmel (7-9-3), a kerékpárosok (8, 3-2-3) és a kajak-kenusok (5, 3-1-1) következtek utánuk. Utóbbiak közül a három aranyat a Fox nővérek szerezték, vadvízen.

Nyilván több elemzés is születik majd, főleg Franciaországban, a rendező ország szerepléséről. Az első hete volt az erősebb. Augusztus 2-án már 11 aranynál tartottak, ebből lett 16 a végére. (2021-ben, az akkori rendező, Japán, 27 aranyat szerzett, most a franciák csak 16-ot. Ám más a képlet, ha a teljes éremkészletet nézzük, a japánok 58-at nyertek, a franciák 64-et. Az aranyaik számához képest kiugróan sok az ezüstöké, 26.) A franciák kedvence, Léon Marchand bizonyult a párizsi olimpia első számú aranyhalmozójának, 4 arannyal és 1 bronzzal zárt. A „kékek” a legtöbb érmüket cselgáncsban szerezték, 11-et. Ilyenformán ez volt a második olimpia egymás után, amelyen a rendező ország legsikeresebb sportága a dzsúdó volt.

Feltűnő volt a hollandok jó szereplése: öt arannyal több, mint Tokióban (15 a 10 után), igaz, kettővel kevesebb érmet gyűjtöttek, mint Japánban. 2000-ben, Sydney-ben, 12 arannyal (12-9-4) zártak, egészen 2021-ig az volt az egyetlen olimpiájuk, amelyen legalább tíz aranyérmet szereztek. Azóta immár másodszor érték el ezt a mérföldkövet. Most az evezősök, a kerékpárosok és az atléták 21 érmet tettek a közösbe, a 34-be.

A britek szereplése érdekes: az éremtáblázaton a negyedik helyről visszaestek a hetedikre, a tokiói 22 aranyból 14 lett. De az érmek száma nagyon hasonló, 2021-ben 64, most pedig 65! A tizennégy aranyukból egyébként augusztus 3-án éjfélig megszereztek már tízet. A kerékpárosok (11), az atléták (10) és az evezősök (8) összesen 29 érmet szereztek.

A tokiói olimpia éremtáblázatának első tíz helyezettjéből kilenc most is az első tízben volt, értelemszerűen az orosz csapat nem került oda, mivel nem indulhatott. Az egyetlen új az első tízben a Koreai Köztársaság, amely Japánban 20 érmet (6-4-10) gyűjtött, most 32-ig (13-9-10) jutott. Az íjászaik utolérhetetlenek (5-1-1), de erősek voltak sportlövészetben (3-3-0) is. Öt sportágban szereztek aranyat, az említett kettő mellett vívásban és tekvondóban (2-2), valamint tollaslabdában (1).

Az olaszok 10-10-20-as mérleggel zárták Tokiót, most 12-13-15-tel lettek kilencedikek az éremtáblázaton. Mind a kettő negyven érmet jelent. Érdekes, hogy tíz sportágban is szereztek aranyat, csak kettőben, úszásban és vitorlázásban kettőt. Az érmek számát tekintve is kiemelkedő az úszás (6), közvetlenül utána jön a vívás és a torna (5-5).

A németek 12 aranyat, 13 ezüstöt és 8 bronzot gyűjtöttek, ez aranyban több, éremben kevesebb a tokiói 10-11-16-nál. Aranyaik egyharmadát, négyet, lovaglásban nyerték, azon kívül csak a kajakosok szereztek egynél több aranyat, kettőt.

A második tízes az új-zélandiakkal és a kanadaiakkal kezdődik. Új-Zéland sikereit – ahogy már Tokióban sem – nem csupán kajakosok jelentik. Bár tény, hogy Lisa Carrington vezérletével négy aranyat szereztek a tízből. De öt érmet gyűjtöttek az evezősök és négyet a kerékpározók. Japánban 7-6-7 volt a mérlegük, most 10-7-3, ez egyaránt húsz érem.

Kanada küldöttsége picivel jobban szerepelt, mint 2021-ben. Akkor 7-7-10-es mérleggel, most 9-7-11-gyel zárt. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a legjobb eredményeket (3-3 arany) úszásban és atlétikában érte el, Summer MacIntosh szerezte a medencében mind a hármat. A Stade de France-ban Kanadáé lett mindkét kalapácsvető-arany, s győzött a 4x100-as férfiváltójuk.

Egyetlen ország gyűjtött még a magyarok hat aranyánál többet: Üzbegisztán. A közép-ázsiai ország szereplése, bizonyos szempontból, az egész olimpia legnagyobb meglepetése. Tokióban is voltak sikeres sportolói, tekvondóban, súlyemelésben és ökölvívásban nyertek egy-egy aranyat, cselgáncsban és birkózásban egy-egy bronzérmet. Azaz: öt különböző küzdősportban szereztek érmet, de akkor még öt férfiversenyző révén.

Párizsban nyolc aranyat, két ezüstöt és három bronzot nyertek, úgy uralták a férfi bokszot, mint hajdanán, az 1970-es évek közepétől a kubaiak. Hét súlycsoportból ötben nyertek. De szereztek egy-egy aranyat cselgáncsban, tekvondóban és birkózásban. Két tokiói aranyérmesük, a bokszoló Bahodir Zsalolov és a tekvondós Ulugbek Rasitov megvédte az olimpiai bajnoki címét. Immár akadt egy olimpiai aranyérmes és egy ezüstérmes cselgáncsozónőjük is, Dijora Keldijorova és Szvetlana Oszipova.

A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztria öt érmet (2-0-3) gyűjtött, 2004 óta először zárt legalább két elsőséggel. Szlovákia mindössze 28 fős csapata egyetlen bronzérmet szerzett, kajak szlalomban. Ukrajna 12 érme (3-5-4) teljesen más „képlet”, mint a tokiói mérleg: 19 érem (1-6-12). Románia kilenc érméből 3 az arany, 4 az ezüst, 2 a bronz, ez 2008 óta a legjobb szereplés, s különösen remek a tokióival összehasonlítva (1-3-0). A kilenc éremből ötöt az evezősök szereztek.

Szerbia győzött Novak Djokovics révén a tenisz férfi egyesben, sorozatban harmadszor is olimpiai bajnok lett a férfi vízilabda-válogatott, s aranyat szerzett a Zorana Arunovics, Damir Mikec sportlövő vegyes csapat. Öt érmet gyűjtöttek összesen a szerbek, egyetlen ezüstjük a Márton Vivianától vereséget szenvedő Alekszandra Perisics nyakába került

A horvátok 2-2-3-as mérleggel zártak, cselgáncsban és evezésben szereztek elsőséget. Ez Peking óta a leggyengébb szereplésük az érmek, s azon belül az aranyak számát tekintve. A szlovénok 2-1-0-s eredménysora két aranyat jelent, egy cselgáncsos és egy sportmászó szerezte.

A párizsi olimpián 329 számban osztottak érmeket. Hatvanhárom ország (küldöttség) szerzett aranyérmet, 91 pedig érmet. Ugyanez a két szám Tokióban, 2021-ben 65 és 93. 2016-ban, Rio de Janeiróban pedig 59 és 86 volt.