Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Rio de Janeiro, 2016. augusztus 18.Az ukrán Jurij Cseban ünnepel, miután megnyerte a riói nyári olimpia férfi kenu egyesek 200 méteres versenyének döntőjét a Rio de Janieró-i Rodrigo de Freitas-lagúnában 2016. augusztus 18-án. (MTI/EPA/Orlando Barria)
Nyitókép: MTI/EPA/Orlando Barria

Ukrajna mégiscsak ott lesz Párizsban

Ukrajna az Oroszországgal folytatott háború ellenére is küld sportolókból álló csapatot a párizsi olimpiára – jelentette be Kijevben Matvij Bidnij sportminiszter.

A tárcavezető nyilatkozatát az insidethegames.biz ismertette. „Ezek a játékok különösen fontosak Ukrajna számára, mivel lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk a világnak akaratunkat és szellemünk erejét” – idézte a portál a miniszter szavait.

Korábban Ukrajna többször is meglebegtette, hogy távol marad az idei ötkarikás játékokról, ha Oroszország és a konfliktusban Moszkvát támogató Fehéroroszország versenyzői is szerepelhetnek Párizsban. A két ország sportolói több sportágban – az adott világszövetség hozzájárulásával – indulhattak kvalifikációs versenyeken, de olimpiai részvételüket feltételekhez kötötték, a NOB direktívájának megfelelően.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt javasolta az érintett nemzetközi szövetségeknek, hogy az oroszok és fehéroroszok rajtjogát többek között attól tegyék függővé, hogy elhatárolódnak-e Oroszország ukrajnai háborújától, amellett a két ország versenyzői az olimpián nem használhatják sem a nemzeti lobogót, sem himnuszukat, és csak semleges színekben versenyezhetnek a francia fővárosban.

(Címlapképünk illusztráció: Az ukrán Jurij Cseban ünnepel, miután megnyerte a riói nyári olimpia férfi kenu egyesek 200 méteres versenyének döntőjét a Rodrigo de Freitas-lagúnában 2016. augusztus 18-án.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×