eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Budapest, 2013. május 21. Kovács István (Kokó) olimpiai bajnok ökölvívó az M1 televíziós csatorna Ridikül című női beszélgetős műsorában, az MTVA gyártóbázisának 7-es stúdiójában.  MTVA Fotó: Zih Zsolt
Nyitókép: MTVA/Zih Zsolt

Kovács Koko István az új szerepéről: valakinek meg kell mentenie az ökölvívást

Az olimpiai, amatőr és profi világbajnok Kovács István lett a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség főtitkára. Az InfoRádióban arról beszélt, hogy legfontosabb feladatai egyikének a sportág megújítását tartja, és azt, hogy hidat építsen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint az AIBA között annak érdekében, hogy a sportág a 2024-es párizsi olimpián is ott lehessen.

"Valakinek meg kell mentenie az ökölvívást. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy én erre egyedül képes vagyok, de az új elnök olyan reformprogramokat szeretne megvalósítani, amelyekkel én is messzemenőkig egyetértek" – mondta Kovács István az InfoRádió Ötkarika című magazinjában.

Mint fogalmazott, a munka neheze most kezdődik, és soha nem volt még a nemzetközi szövetségnek a fennállása 75 esztendeje alatt ilyen mélyen a megítélése, szakmai színvonala, a morális bázisa. "Az ökölvívásban megszokhattuk innen szép a győzelem.

Padlóra került a sportág, de felállunk innen is, és újra eljutunk a csúcsra"

– mondta az új főtitkár.

A padló jelen helyzetben azt jelenti, hogy a klasszikus sportág megítélés olyan rossz a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, hogy veszélybe került az olimpiai szereplés is. A magyar bokszlegenda emlékeztetett, hogy 2016-ban olyan gazdasági visszaélésekre derítettek fényt az AIBA akkori vezetői körül, hogy az a döntés született, hogy már 2020-ban sem lesz ott Tokióban az ökölvívás, nem hívják meg az olimpia programjára.

Később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy határozott, hogy az ökölvívókat nem bünteti a vezetők bűncselekménye miatt, ezért létrehozott egy munkacsoportot, melynek Kovács István is tagja lett, és ez a testület bonyolítja le az ökölvívás kvalifikációs versenyeit és magát az olimpia programját is. A NOB azt is meghatározta, hogy a játékok idejére az AIBA-nak meg kell oldania a tisztújítást, a belső problémáit, és akkor van esély arra, hogy 2024-ben is programon maradhasson az ökölvívás.

"Nem sok időnk van, hiszen a tokiói olimpia után dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es olimpia programjáról, és

ha most születne döntés, akkor valószínűleg nemleges lenne a válasz.

Nekünk a döntésig hátralévő 6-8 hónap alatt kell olyan szintre hoznunk az AIBA működését, a vezetői állományát, hogy az elfogadható és partnerképes legyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, és akkor van arra esély és remény, hogy 2024-ben újra teljes tagjaként lehet ott az ökölvívás az olimpián" – mondta az AIBA főtitkára.

Kovács István szerint egyfajta hidat kell képeznie az AIBA és a NOB között, és ehhez felhasználja majd a szervezet magyar sportdiplomatáit is, akiknek komoly összekötésük van a NOB felső vezetőihez.

"Én új vagyok ezen a területen, bár két éven keresztül dolgoztam ebben a munkacsoportban, az én szavam még nem olyan értékű, hogy egy sportágat legalizálni tudjak, de az biztos, hogy nem rossz előjelekkel indulunk. Már beszéltem egy-két NOB-taggal, akik nagy örömmel fogadták azt, hogy valami elindult, a megtisztulás útjára lépett az AIBA, és a hídépítés már a személyem kinevezésével megkezdődött, de még azért nagyon sokat kell dolgozni, hogy ez a híd valóban megépüljön" – mondta Kovács Kokó István.

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség főtitkárával, Kovács Istvánnal készült teljes beszélgetést az InfoRádió pénteken 19 óra 30 perckor kezdődő Ötkarika című műsorában hallhatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×