Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Edinson Cavani (b) és Marquinho, a Paris Saint-Germain játékosai hevernek a gyepen, miután csapatuk hosszabbítás után 3-1 arányú vereséget szenvedett a Manchester United együttesétől a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének visszavágó mérkőzésén a párizsi Parc des Princes Stadionban 2019. március 6-án.
Nyitókép: Edinson Cavani (b) és a Paris Saint-Germain két, gyepen heverő játékosa, miután csapatuk hosszabbítás után 3-1 arányú vereséget szenvedett a Manchester United együttesétől a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének visszavágó mérkőzésén a párizsi Parc des Princes Stadionban 2019. március 6-án. MTI/EPA/Yoan Valat

Minek költ ennyit a PSG, ha nem tud bejutni Európa legjobb nyolc csapata közé?

Egymást követő harmadik évben is kiesett a Paris Saint-Germain (PSG) a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. Ebből két idényben, a 2016–2017-esben és a mostaniban, szinte önmagát verte meg. A francia bajnokságban kiemelkedően szereplő gárda így ezúttal sem tud „szintet lépni”, nem tudja bebizonyítani, hogy valóban a kontinens legjobb csapatai közé tartozik. S nem „csak” a legtöbbet költők közé.

A futball közgazdaságtana talán nem ennyire profán, de mégis csak feltehető a kérdés: „Minek költ ennyit a PSG, ha nem tud bejutni még Európa legjobb nyolc csapata közé sem?” Erre válaszolhatjuk azt, hogy azért, mert van miből, s ez igaz, de még inkább közelebb lehet az igazsághoz, hogy a klub arab tulajdonosai megtalálják más területeken is a számításaikat, nem feltétlenül a nagy presztízzsel járó BL-győzelem ennek az egyedüli lehetősége. Mindazonáltal nem tökéletes válasz:

a klub legitimációja, presztízse miatt szükség lenne a PSG BL-menetelésére.

Legyünk egészen hétköznapiak: a francia bajnokság megnyeréséhez, illetve a BL-csoportkör túléléséhez nem kellett volna a Qatar Investment Authority (QIA), illetve a céget megszemélyesítő Nasszer el-Khelaifi által csak a játékosvásárlásra 2011 óta kifizetett egymilliárd dolláros vagyon.

Kétségtelen tény: a PSG az elmúlt évek legbalszerencsésebb klubja az elitben. A világ legdrágább játékosa, a brazil Neymar 2018-ban és 2019-ben is megsérült, éppen akkor nem tudta segíteni a csapatát, amikor nagyon kellett volna. Idén Cavani is kihagyta az első mérkőzést, igaz, akkor nem is nagyon hiányzott. Most Tuchel csak a harmadik manchesteri gól után dobta be – pedig alkalmasint szükség lett volna az uruguayi játékára már a második félidő nagy részében is.

Nem vált a párizsi játékosok előnyére az a fajta arrogáns nagyképűség sem, ahogyan futballoztak, ahogyan azt sugározták magukról, hogy nem jöhetnek bajba az Old Traffordon elért 2-0 után,

ha meg igen, majd rúgnak pár gólt. Nem lőttek, s főleg akkor nem lőttek, amikor már égetően szükséges lett volna, a 91. és a 98. perc között

Az ember tisztelegjen a futballhősök csodálatos karrierje előtt, s vegye le a kalapját már pusztán Gianluigi Buffon nevének puszta hallatán is. Ám a veterán olasz kapus a személyes balszerencséjét mintha rávetítette volna a PSG-re: ugyanúgy esett ki a BL-ből, mint tavaly, még a Juve tagjaként, a Real Madrid ellen: a második mérkőzés utolsó perceiben kapott a csapata egy erősen vitatható büntetőt, amelyet aztán az ellenfél értékesített.

A francia futballnak voltak a múltban is nagy, ha úgy tetszik nagyszerű klubjai.

A nemzetközi kupák létrehozása óta elsőként a Stade de Reims, amely a mostaniakhoz képest egy amatőrcsapat volt hivatásos játékosokból (Franciaországban 1932 óta van profizmus), amely mérhetetlenül büszkévé tette a franciákat azzal, hogy felvette a harcot a környező országok nagyjaival, a Real Madriddal, a Milannal, a Juventusszal. Két BEK-döntőt vívott, ezek alapján két idénybern Európa második legjobb klubja volt a Real Madrid után. Következett a Saint-Étienne a hetvenes évek közepén, mindössze két külföldivel, a jugoszláviai Ivan Csurkoviccsal és az argentin Osvaldo Piazzával, a „zöldeket” csak a Bayern München állította meg az 1976-os BEK-döntőben. Mindkét csapatra büszke volt Franciaország, egységesen szurkoltak neki a nemzetközi proondon vívott meccseken a franciák.

Bernard Tapie Olympique Marseille-ével már kicsit más volt a helyzet, eleinte leginkább az elnök ellentmondásos személyisége miatt nem volt népszerű az OM a kikötővároson kívül, aztán nyilvánvalóan nem fokozta rajongótáborát a kitört bundabotrány sem.

Még mielőtt arra a fordulatra térnénk, hogy „aztán jött a PSG”, említsük meg, hogy az Olympique Lyon is összevásárolt egy csapatot a kétezres évek elején, de közel sem akkora összegekből, mint később a párizsiak. Nem ok nélkül mondta a Jean-Michel Aulas, az OL elnöke nemrégiben, hogy

a PSG ezzel az anyagi invesztícióval tönkreteszi a francia futballt, mert ellehetetleníti a konkurenciát. Neki soha nem voltak olyan anyagi lehetőségei, mint a QIA-nek.

Párizs mindig vágyott arra, hogy nagy csapata legyen. Maradva a francia profi korszaknál, a negyvenes évek második fele óta nem tudott azonban fővárosi klub huzamosabb ideig uralkodni a hazai fronton. Történtek kísérletek, hiszen a hetvenes évek elején éppen ezért jött létre a Paris Saint-Germain, majd hasonló célból próábálta Jean-Luc Lagardère, az egyik leggazdagabb francia üzletember a csúcsra vinni a cége nevét is megkapó Matra Racingot, biodalmat, regnálását kalakítani-elérni nem sikerült.

A PSG most más úton indult. Vállalta, hogy nem lesz népszerű az összevásárolt csapatával, s bár szívesen vette, ha maga a város úgy gondolja, a klub is segítheti az olimpia rendezésére készülő metropolisz imázsát, csak a külföldi siekrek érdekelték.

Ez bicsaklott meg újfent. S ne csodáljuk, ha a PSG hívei most ismét úgy érzik, minden hiába volt.

Legyünk megengedőbbek. A PSG Európában olyan, mint a hetvenes évek Cosmosa volt, amikor átjött vendégszerepelni.

Egy gálacsapat, a nagy győztesek gyilkos ösztöne nélkül.

Címlapról ajánljuk

Európa kettévált: durva változás sújtja térségünket

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatása szerint Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. Szabó Péter doktorandusszal, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatójával, a Másfélfok szerzőjével beszélgettünk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Ukrán drónok hadai zúdultak Moszkvára, Zelenszkij szemtől szemben leülne Putyinnal - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

Ukrán drónok hadai zúdultak Moszkvára, Zelenszkij szemtől szemben leülne Putyinnal - Híreink az orosz-ukrán frontról vasárnap

Lángok csaptak fel vasárnap este Moszkva régiójában, miután híradások szerint Ukrajna az orosz főváros környékét támadta legalább 21 drónnal. A közösségi médiában terjedő felvételek tanúbizonysága szerint utcán álló járművek égtek, és egy lakóház tetejét is eltalálta egy lelőtt drón Zelenográdban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időközben újabb béketárgyalási fordulót javasolt Vlagyimir Putyinnak a jövő hétre, miután a június eleji isztambuli egyeztetések nem hoztak áttörést. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×