eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Rákay Philip producer a Most vagy soha! című magyar történelmi film Fóton felépült új, a reformkori Pestet felidéző díszletváros bejárásán 2022. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Rákay Philip a Petőfi-filmről: csoda van születőben

A Most vagy soha! című film producere azt mondta: a több mint két órás alkotásban a történelmi tények mellett fikciós elemek is lesznek, a produkciót átszövi a kaland, a pátosz és a humor is. A mozikban lesz a film premierje, de kereskedelmi televíziókkal és streamingszolgáltatókkal is tárgyalnak.

Már csak napok vannak hátra a forgatásból és jövő szeptember végére készül el az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó új magyar történelmi film, a Most vagy soha! Rákay Philip, a film producere az InfoRádióban elmondta, az alkotás arról szól, hogy mit csináltak a márciusi ifjak és Petőfi Sándor 1848. március 14-én este 7 óra és 15-én este 7 óra között.

"Ez 24 óra története, amely egy elképesztő példája annak, hogy mire elég 24 óra, hogyan lehet a világot a négy sarkából kiforgatni" – mondta a producer, de hozzátette, ha az eseményeket a történelemkönyvek alapján idézzük fel, akkor az egész túl egyszerűnek, túl kézenfekvőnek tűnik, nincs benne szinte semmi feszültség vagy izgalom. "Ha Táncsics Mihály ebben az időszakban egy teljesen ártatlan politikai pamflet miatt börtönben van hónapok óta, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az osztrák hatalom nem nézte ölbe tett kézzel azt, hogy néhány huszonéves jurátus, költő, hírlapíró, értelmiségi ribilliót csinál a városban" – mondta.

Ezért addig beszélgettek történészekkel, szakértőkkel, míg egyikük végül kibökte, hogy Ignaz von Lederer, a város akkori osztrák parancsnoka ebben az időszakban már szervezi a titkosrendőrséget. Innen már csak egy lépés volt kitalálni egy fiktív figurát, egy Farkas nevű magyar embert, aki az osztrákokhoz lojális, és azt a feladatot kapja, hogy vonja ki Petőfiéket a forgalomból.

"Innen indul egy olyan kalandfilm, amely egyfelől nagyon valódi, mert a történelmi stációkat egyáltalán nem zökkentjük ki, de hogy közte mi történt, mi történhetett, hogy az osztrákok mi mindent vethettek be ellenük – most már utólag tudjuk, hogy sikertelenül –, az természetesen a mi fantáziánk szüleménye, de akár így is történhetett volna.

Nagyon sok kalandfilmes elem, izgalom, humor van benne, bizonyos pontokon pátosz is jellemzi ezt a filmet"

– mondta Rákay Philip.

Ez lesz minden idők legnagyobb költségvetésből forgatott magyar filmje, de a producer megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló pénzből felépítettek egy olyan díszletvárost is Fóton, benne Pest-Buda belső utcáival és két emblematikus épülettel, a Landerer-nyomdával és a Pilvaxszal, amely jelenleg a világ egyik legnagyobb 19. századi európai díszletvárosa. A díszletet később más is használni tudja, és már most hatalmas az érdeklődés, amerikai, angol, magyar produkciók jelentkeztek, hogy mikor bérelhetik ki.

"Mi azt számoltuk, ha a Nemzeti Filmintézet ezt jól hasznosítja, és miért ne tenné, akkor a következő hat-kilenc évben ez

a díszlet a bérbeadásból visszahozza nemcsak az építés, hanem az egész Petőfi-film árát.

Persze most sok ennyit kifizetni, de ha úgy vesszük, akkor ez egy befektetés is" – mondta.

A filmet elsősorban moziba szánják az alkotók, de majd elérhető lesz a képernyőkön is.

"Minden platformra nyitottak vagyunk, de ez egy mozifilm, a mozikban lesz a premierje, és remélem, a kellő sikerrel fog majd örömet szerezni remélhetőleg sok százezer magyar embernek. Már tárgyalunk kereskedelmi televíziókkal, a különböző streamingszolgáltatók is szóba kerültek, de velük onnantól kezdve lehet majd megegyezni, amikor már látták a produktumot" – mondta Rákay Philip. Hozzátette: "egy több mint kétórás történelmi kalandfilm van készülőben. Hadd mondjak annyit, elfogultan némileg, hogy úgy érzem, csoda van születőben".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×