Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.53
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
Mácsai Pál, a színház igazgatója beszél a 2017/2018-as évadnyitó társulati ülés előtt tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Örkény István Színházban 2017. szeptember 26-án. Az eseményen átadták a színház felújított nézőterét.
Nyitókép: Mohai Balázs

Mácsai Pál: a színház talán örökre megváltozott

Az Örkény Színház következő évadának darabjai között klasszikus dráma, kortárs vitadráma, Tom Waits zenéje nyomán született kultikus zenés előadás éppúgy megtalálható, mint a színészek improvizációira épülő produkció. A színház rendezői gárdája mellett vendégként Ascher Tamás, Kárpáti Péter és Kovács D. Dániel is dolgozik majd a társulattal. 

A négy nagyszínpadi és három stúdiópremier kapcsán Mácsai Pál igazgató arról is beszélt az InfoRádióban, hogyan változott a magyar színházi világa az elmúlt két év hatására

A színház is reflektálni szeretne mindarra, ami a világban körülöttünk történik, ez pedig sokféleképpen történhet Mácsai Pál szerint.

Az aktuális események hatnak választásainkra is

„Nyilván abban minden színházi alkotó egyetért, hogy nem a publicisztika direktségével fogalmazunk, hanem műveken keresztül. Egy színház, amelyik komolyan veszi magát, igyekszik mélyebbre nézni a napi politikai eseményeknél - néha nem tud, de azért erre törekszünk” – mondta el a színházigazgató, utalva arra, hogy

mind a koronavírus-járvány, mind az ukrajnai háború, mind pedig az infláció kihat a színházba járó emberek életére és választásaira is.

"Ez a bizonytalan közérzet megdolgoztatja a színházi repertoárt kitalálókat, ilyenkor a legegyszerűbb válasz, hogy valami derűset, valami búfelejtőt, valami vigasznyújtót válasszunk, ami kiemeli a mindennapok hektikus rángatottságából az embereket. A másik pedig az, hogy az újdonság erejével próbáljunk hatni, megkerülhetetlenek vagy kihagyhatatlanok lenni. Mi mind a kettőt választottuk - azért zömmel az újat” – fogalmazott Mácsai Pál.

Mindig aktuális vitadarab a repertoáron

A hét bemutató közül öt ősbemutatójuk lesz, ezek esetében törekedtek arra, hogy önmagukon túlmutató műveket válasszanak. Ilyen lesz Mácsai rendezésében Ferdinand von Schirach Isten című darabja, egy vitadarab, melyben egy egészséges, nyolcvanhoz közelítő férfi dönt úgy, hogy

szeretné befejezni a földi létet.

„Egyszerűen elege van, de ezt nem tudja legális módon megtenni. Erről indul egy vita: az elmúlás méltóságáról, ennek az esélyeiről és hogy az egyének mihez van joga, milyen morális kötelezettségei vannak, mennyivel tartozik a társadalomnak és mennyivel önmagának” – mondta el a darabról rendezője. Mácsai Pál hozzátette: a szerző ügynöksége azt is engedélyezte, hogy a hazai jogi környezetre aktualizálhassa a drámát, így az teljesen aktuális és érvényes lesz Budapesten játszva is.

Talán sosem lesz már minden a régi

Az igazgató arról is beszélt, hogy a koronavírus után a színházaknak megújulva kell a nézőket fogadnia,

„Két mozgás van: az egyik, hogy a Covid miatti félelem elültével valamelyest visszarendeződik a rutin, másrészt pedig új gesztusokat kell a színházaknak kitalálni. Új formát kell keresni, ahogyan azt már Csehov Sirályában Trepljov is mondja. Nem lehet ma megmondani, hogy két-három év múlva hova is hogyan rendezi a Covid miatti változások a színházak és közönségük viszonyát.

Mi most ebből annyit érzünk, hogy nagyon sikeres darabjaik változatlanul nagyon sikeresek, de azok a darabok, amik eddig gond nélkül megteltek, kevésbé mennek.

Körülbelül 90 százalék környékén, valamivel fölötte lesz az éves nézettségünk, amellyel tényleg elégedettnek lehet lenni, de megszoktuk azt, hogy mindig, mindig teltház van. Ennek vége, tartok tőle, hogy hosszú távon van vége” – mondta Mácsai Pál, aki szerint ebben az inflációnak is nagy szerepe lehet, mivel saját közönségük nagy része tanár vagy diák, akik ha kevesebbet költenek, talán épp a színházjegyről mondanak le.

Az újdonságokkal igyekeznek szinten tartani vagy akár növelni az érdeklődést. A színház ugyanis továbbra is mágikus hely, de oda továbbra is be kell csalni a nézőt, aki ma már más világban él – például a jegyek közel 90 százaléka az interneten talál gazdára, de máshogy kell megszólítani a fiatalokat is.

A színigazgató több más témáról, köztük a kőszínházi és független színházi lét különbségeiről is beszélt: a teljes interjút cikkünk alatt hallgathatja meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×