eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pixabay

Ma van a Föld napja - az egyik fő kérdés a visszafordíthatóság

Helyreállítás, csillapítás és alkalmazkodás: az idei Föld napja ezen a három pilléren nyugszik. Az 1970-ben indult mozgalom 51. alkalommal hívja fel a világnapon figyelmünket bolygónk védelmére.

A Föld helyreállítása az idei Föld napjának jelszava is: Kathleen Rogers, a nemzetközi mozgalom elnöke hisz abban, hogy bolygónk még helyreállítható, és ez a megközelítés a klímaváltozással szembeni harcban is sikerrel kecsegtető lehet, írja a Sky News. Pedig a bolygó nagy bajban van: néhány éven, maximum egy évtizeden belül a Föld talajának 70 százaléka alkalmatlanná válik a növénytermesztésre, és ezt főként a túlzó vegyszerhaználat okozza.

Az idei Föld napja kicsit más lesz, mint a korábbiak: a koronavírus miatt nemzetközi és magyar szinten is online szervezett programokon vehetnek részt a környezet védelme iránt elkötelezettek. A nemzetközi programok hazai idő szerint 18 órakor kezdődnek, a magyar szervezők pedig az elmúlt évek kihívásait ajánlják mindenki figyelmébe, hogy azok közül teljesítsenek akár többet is. A nemzetközi programban Al Gore-tól kezdve Ferenc pápáig ismert személyiségek is megszólalnak.

Az első Föld napja

Az első Föld napját még 1970-ben Gaylord Nelson wisconsini szenátor szervezte meg egy tanulóval, Denis Hayes-szel együtt.

A szenátort egy 1969-es olajszivárgás insiprálta arra, hogy a háborúellenes diákmozgalmak energiáit inkább a környezetvédelem felé fordítsa:

elég nagy sikerrel, mivel 20 millió ember, az USA akkori lakosságának tizede vett abban részt. Richard Nixon elnök egy éven belül környezetvédelmi ügynökséget hozott létre Amerikában, és a levegő, valamint a víz tisztaságának védelmére, illetve a veszélyeztett fajok megóvására is alkotott törvényeket. 1990-ben nemzetközivé vált a mozgalom, mely 2000-ben már a globális felmelegedés egyre nagyobb kihívást jelentő jelenségére, valamint a tisztább energiaforrásokra váltásra hívta fel a nemzetek figyelmét.

Sok civilt mozgat meg

A Föld napja feladatának tekinti, hogy színesebbé tegye, aktiválja és minél több ismerettel lássa el a világszerte a Földünkért tenni kész emberek mozgalmait. Kezdetektől a civilek bevonása a célja: a szervezők állítása szerint

egymilliárd embert mozgattak már meg

valamilyen módon. 192 országban 75 ezer partnerrel működnek együtt azért, hogy minél több ember ismerje fel saját felelősségét a környezetvédelemben, közben pedig új, innovatív megoldásokat is keressen.

"Minden ember valódi hatalmat és befolyást szerez fogyasztóként, választóként és egy közösség tagjaként, ezzel tehet a változások érdekében. Minden Föld napja energiát, lelkesedést és elkötelezettséget mozgat meg, melyből új cselekvési terv születhet bolygónk védelmére" - olvasható honlapjukon.

Valódi eredményekkel bír a világnap

A Föld napja számos eredménnyel is büszkélkedhet: 2010-ben egymilliárd fa ültetését tűzték ki célul, amit két év alatt el is értek. A párizsi éghajlatvédelmi egyezményt is a Föld napján írták al 2016-ban: az egyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, illetve a hőmérséklet emelkedésének 1,5 fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest.

Kathleen Rogers szerint a célok elérhetők most, hogy Donald Trump elnökségének végeztével az USA ismét dolgozik ezekért.

Sokak szerint nem lehet már meggyógyítani a bolygót, túl sok kárt tettünk benne, de Rogers példaként az ózonlyukat említi, melynek mérete drasztikus mértékben javult már eddig, és méretének további csökkenése is várható. Szimbolikus jelentőségű, hogy az idei klímacsúcsot épp Joe Biden elnöklésével és éppen Föld napján indítják el: a koncentrált erőfeszítések remélhetőleg igazolják majd azt, amit Kathleen Rogers gondol problémáink visszafordíthatóságáról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×