Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Cornelia Gobauer / Esterhazy

New Yorkban láthatók az Esterházy-kincstár ritkaságai

Európai uralkodóházak több mint 200 műtárgyritkaságát, köztük az Esterházy-gyűjtemény műtárgyegyüttesének 11 darabját mutatják be először együtt a nagyközönségnek.

A világhírű New York-i Metropolitan Museum of Art (MET) egyhetes megnyitó sorozatban nyitotta meg Making Marvels. Art, Technology and Entertainment at the Courts of Europe című kiállítását. A kiállításra elsősorban a kismartoni Esterházy Privatstiftung, a bécsi Kunsthistorisches Museum, valamint a Staatliche Kunstsammlungen Dresden kölcsönöztek műtárgyakat. Európai uralkodóházak több mint 200, a barokk és reneszánsz korából származó ritkaságát – amelyet 40 múzeum kölcsönzött a világ minden tájáról – ilyen komplexitásban első ízben láthatja a nagyközönség. A kiállítás kurátora, Wolfram Koeppe a 2019. november 18. és 2020. március 1. között megtekinthető, évszázados jelentőségű tárlaton 16., 17. valamint 18. századi európai uralkodóházak különleges műtárgyait és technikai kuriózumait egyesíti.

Az Esterházy Privatstiftung, mint az egyik fő kölcsönző, barokk ritkaságokat bocsátott a kiállítás rendelkezésére, amelyek sora a részletgazdag, finoman kidolgozott óráktól az egyedülálló barokk ezüstbútor-gyűjteményig terjed, s amelyek az Esterházy-kincstár nemzetközi jelentőségét is alátámasztják.

Florian T. Bayer az Esterhazy Privatstifung gyűjteményének vezetője nagyon örül az együttműködésnek: „A New York-i MET kiállítás nem csupán a kiválasztott műtárgyak kutatásának szempontjából jelent fontos mérföldkövet, hanem az Esterházy-kincstár, az eredeti helyén megőrzött Kunst- és Wunderkammer jelentőségét is hangsúlyozza. Az Esterházy Privatstiftung számára a műtárgyak kölcsönadása egy fontos első lépés a tengerentúlon való ismertséghez.“

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×