Arany János nem túlzottan népszerű a You Tube-on. Pedig...

Pedig zseniális színészek és kitűnő zenészek hallhatók/láthatók a csatornán, amint Arany-műveket adnak elő.

A legnézettebb két videó A Walesi bárdok, az egyiken Sinkovits Imre, a másikon Latinovits Zoltán szavalja a híres verset. A Sinkovits-féle előadás 600 ezres látogatottsága sem túl erős, Latinovitsot pedig még kevesebben látták.

A szöveg és a két színészlegenda szikrázó találkozása az elmúlt 5-8 évben ennyi embert mozgatott meg, örüljünk, hogy legalább ők meghallgatták.

Aztán a Toldi jön, majd az Epilógus, utánuk egy újabb A Walesi bárdok interpretáció, Bánffy Györgytől.

A toplistás helyeken ezek a versek láthatók még:

Ágnes asszony

Szondi két apródja

Mátyás anyja

Családi kör

A fülemüle

Arany-emlékév

Hivatalosan is kezdetét vette az Arany-emlékév. Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, majd este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát csütörtökön.

Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott gyűlést. Ennek megnyitóbeszédét - amely egyben az Arany János-emlékév nyitánya is - Áder János köztársasági elnök mondta.

Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: "az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, nem alakít, csak ír - de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is.

Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét.

Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük" - fogalmazott.

Megjegyezte: a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre,

"alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának: a magyar nemzet újraalapításának".

Hozzátette: ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke Arany János szavaival kérte, hogy "reménnyé váljon az emlékezet". Úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól és a holnaputántól.

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét. Elmondta: fontos érdemei voltak abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált.

Az akadémia ülésének programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepeltek tudományos előadások.

A nagyszalontai városházán bemutatták az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot. Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost:

"minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja".

Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.

Az albumot Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező mutatta be. Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.

Nagyszalontán szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással és a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódott a megemlékezések sora.

Magyarországon is számos rendezvényt szerveztek Arany János születésének évfordulóján, többek között Nagyberényben, Debrecenben, Nagykőrösön.

Budapesten a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti temetőben tartott megemlékezést, amelyen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet. Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk - mondta.

"A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad" - fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás és a klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata.

Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója emlékeztetett: a Fiumei úti sírkert az egyetlen temető Magyarországon, amely teljes egészében védett státust élvez. Arany János sírhelye 2001-ben az elsők között kapott jogi védelmet. Az emlékév részeként történelmi és irodalmi sétákat szerveznek a temetőben.

Térey János író, költő úgy fogalmazott: "Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül... nem is szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás, nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is döntő".

A Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak. Arany János szerepe éppúgy megkerülhetetlen a magyar költészet, irodalmi élet megújításában, mint ahogy mérföldkőnek tekinthető Bolyai János munkássága a modern matematikai gondolkodásban, Széchenyi István szerepe az ország polgárosodásában vagy Deák Ferenc teljesítménye a politikában - mondta Áder János államfő a Nemzeti Színházban.

A Toldi című előadás előtt elmondta: bár a történelmi idő nem egyszer fojtogatóvá sűrűsödött életében, Arany János kora mégis aranykor volt költészetben, a szellemi, művészeti és a tudományos életben.

"A mai napon - Arany János születésének 200. évfordulóján - kezdetét veszi az Aranykor címmel meghirdetett emlékév. Váljék mindannyiunk személyes élményévé minden róla szóló megemlékezés.

Fedezzük fel újra Arany Jánost!" - zárta beszédét.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója hangsúlyozta: a színház, a színházi emberek is sokat köszönhetnek Arany Jánosnak. Kiemelte William Shakespeare drámáinak örökérvényű fordításait.