Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje a republikánusok elnökjelölő országos gyűlésén a Wisconsin állambeli Milwaukee Fiserv Forum sportcsarnokában 2024. július 15-én. Két nappal korábban merényletet kíséreltek meg Trump ellen, a lövés a fülét érte.
Nyitókép: MTI/EPA/Allison Dinner

Donald Trump merénylője a lövöldözésnél is borzalmasabbra készült

Továbbra is rejtély a nyomozó hatóságok számára, hogy milyen indítékból cselekedett Thomas Matthew Crooks, amikor rálőtt Donald Trumpra szombaton a pennsylvaniai Butlerben tartott kampányeseményen.

A CNN cikkét ismertetve a 24.hu azt írja, hogy az amerikai hatóságok rekonstruálták a húszéves Crooks életének utolsó 48 óráját, továbbá tüzetesen átvizsgálták a telefonját és az internetes tevékenységeit, de nem jutottak közelebb a megoldáshoz. Az viszont kiderült, hogy pénteken Crooks egy közeli lőtéren járt gyakorolni (a hírek szerint tagja volt az egyesületnek). Másnap reggel a férfi vásárolt egy kétméteres létrát, aztán fegyverboltba ment, ahol 50 darab lőszert vett. Ezután beült a Hyundai Sonatajába és a gyűlés helyszínére ment.

Információk szerint a kocsi csomagtartójába rejtett egy rögtönözve összerakott robbanószerkezetet is. Egy robbanóanyagokkal teli fémdobozt, ami drótokkal volt összekötve egy vevőegységgel és egy jeladóhoz kapcsolódott, ami Crooksnál volt. A helyszínre érve aztán a (feltehetően újonnan vásárolt) létrája segítségével felmászott a tetőre, ahonnan később a lövéseket is leadta. Két nappal a merénylet után a hatóságok nem tudtak rájönni, hogy Crooks miként szerelhette össze a kocsijában talált kapcsolószerkezetet. Viszont

nem zárják ki, hogy a lövöldözés csak elterelésül szolgált volna, és valójában robbantani akart.

Az internetes keresési előzményeit megvizsgálva nincs jele annak, hogy korábban egyáltalán érdeklődött volna a téma iránt. A kódolás és a különböző játékok kimerítették az érdeklődését a vizsgálatok alapján, szélsőséges jeleket azonban nem fedeztek fel.

Ez megerősítést nyert azután is, hogy kikérdezték a családtagjait és a barátait, illetve, hogy átnézték a szobáját és a telefonját.

A rendőrség nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy bepillantást nyerhettek Crooks telefonjába, az ott találtak viszont nem támasztják alá, hogy bárminemű politikai vagy ideológiai motivációja lehetett a merényletnek.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×