Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Oil storage spheres tank at night
Nyitókép: CHUNYIP WONG/Getty Images

A gázkereskedelmet is érinti az újabb, Oroszország elleni szankciócsomag

Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot. A magyar kormány nem tiltakozott.

Ahogy a korábbiaknak, ennek a csomagnak is az a célja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, amelyből a háborút tudja finanszírozni. A hírt a belga soros elnökség jelentette be az X-en. Mint a hvg.hu összefoglalta, az intézkedések legfontosabb eleme, hogy szankciókat vezet be az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázra (LNG), amelyből több tagállam is komoly mennyiséget vásárolt azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. A mostani tiltás nem teljes körű, ugyanis csak azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket európai vállalatok tovább akarnak értékesíteni harmadik országoknak.

Az Energiával és Tiszta Levegővel Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) jelentése szerint az EU-s országok tavaly 8,3 milliárd eurót fizettek 20 milliárd köbméter orosz LNG-ért, ami a teljes gázfogyasztás 5 százaléka. De ebből körülbelül 1,6 milliárd köbmétert használtak az EU-ban, vagyis a maradék részt érintik a szankciók. Egy másik adat: tavaly a G7-országok tengeri szállítmányozása bonyolította Oroszország LNG-exportjának 93 százalékát, a szállítás értéke 15,5 milliárd euró volt.

Ez Oroszországnak is érzékeny veszteség, mert három, még nem működő oroszországi LNG-beruházás jövőbeni termelését is érinti, az innen származó LNG-nek ezzel a döntéssel elveszett a piaca.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×