Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtóértekezletet tart az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ukrajnai helyzetről tartott tanácskozása kezdetén a világszervezet New York-i székházában 2023. július 17-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején.
Nyitókép: MTI/AP/Mary Altaffer

Cáfol az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba az X-en közzétett videójában mondta el, hogy szerinte miért valótlanságok azok, amiket Moszkva állít a háborúval kapcsolatban.

"Gyakran hallani, hogy Oroszországot rákényszerítették a háborúra, mivel Ukrajna a NATO tagja akart lenni. Az oroszok ugyancsak sokszor hangoztatják: a Nyugat megszegte a korábbi ígéretét, azt, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni" - mondta Dmitro Kuleba. De szerinte, akik ezeket állítják nem veszik figyelembe azt, hogy Oroszország először 2014 februárjában támadta meg Ukrajnát, amikor elfoglalta a Krím-félszigetet. Abban az időben Ukrajna még semleges állam volt és nem is akart belépni a NATO-ba. A külügyminiszter szerint a korábbi, "euromajdan" megmozdulások résztvevői is csak az Európai Unióhoz való csatlakozást sürgették, és szó sem volt Ukrajna NATO tagságáról.

Csak hónapokkal a Krím-félsziget orosz megszállása után, 2014 őszén adta fel Ukrajna a semlegességét - folytatta Kuleba. "Tehát a helyzet világos: ha Oroszország tiszteletben tartotta volna Ukrajna területi egységét és nem fenyegette volna az ország puszta létét, akkor Kijevnek sem lett volna semmi oka arra, hogy egy katonai szövetségen belül keresse a biztonságát" - összegezte az ukrán diplomácia vezetője.

"Nem fedi a valóságot az az állítás, hogy az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert az ország NATO-tag akart lenni" - hangoztatta videó üzenetében Kuleba külügyminiszter.

Ami pedig a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatos, állítólagos ígéretet illeti - az ukrán vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában senki sem tudja megmondani, hogy ki és mikor mondott ilyet. A tájékozottabbak ugyan azt hangoztatják, hogy 1990-ben, a német újraegyesítésről folyó tárgyalásokon hangzott el ez a kijelentés a Nyugat részéről. Csakhogy ekkor még létezett a Szovjetunió, illetve a keleti tömb katonai szövetsége, a Varsói szerződés. 1990 nyarán elképzelhetetlennek tűnt, hogy mindkettő rövid időn belül felbomlik. A keleti katonai szövetség majdnem egy évvel a német újra egyesítést követően, 1991-ben oszlott fel, a Szovjetunió pedig csak ez után szűnt meg létezni.

Dmitro Kuleba szerint teljes képtelenség, hogy 1990 nyarán, a még ereje teljében lévő Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés, a NATO keleti terjeszkedéséről tárgyalt volna. Még maga Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője is cáfolta ezt, és amikor újságírók megkérdezték tőle, hogy elhangzott-e ilyen ígéret, ő csak annyit mondott: ez az egész csupán legenda.

Az ukrán külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy egyébként sem a NATO jelöli ki az új tagokat, hanem az egyes országok kérik a felvételüket a szervezetbe.

Ez pedig hosszú folyamat, amelyben sok, nagyon szigorú feltételnek kell megfelelni. Az 1991 után, a szövetsége belépett államok, mind teljesítették ezeket az elvárásokat és polgáraik is akarták a csatlakozást.

"Fel kell tennünk azt a kérdést: vajon a volt Szovjetunió egykori tagállamai, illetve a korábbi szocialista országok miért akartak olyan sietve belépni a nyugati katonai szövetségbe? Talán csak nem azért mert három évtizeden keresztül tanúi lehettek annak, ahogy az oroszok lerohanják a szomszédaikat, vagy háborút indítanak ellenük? Emlékezzünk csak Moldovára, Grúziára, vagy Ukrajnára" - mondta Dmitro Kuleba. Majd hozzátette még: "Ezalatt persze az oroszok egyetlen NATO országot sem mertek megtámadni. Vagyis a valódi ok, amiért az Oroszország közelében élő nemzetek be akarnak lépni a NATO-ba az az, hogy megvédjék magukat az oroszoktól. Így Moszkva csak saját magát okolhatja amiért a balti államok és a kelet-európai országok amint lehetett, sietve kerestek menedéket a NATO védernyője alatt" - vélekedett az ukrán külügyminiszter.

"A valóság tehát az, hogy Oroszország nem azért támadta meg Ukrajnát, mert az a NATO tagja akar lenni, vagy mert a nyugati katonai szövetség keletre próbál terjeszkedni. Az ok ezzel szemben az, hogy Moszkva nem hajlandó elismerni az ukrán állam létét és be akarja kebelezni az országot" - közölte az ukrán tárcavezető. Dmitro Kuleba azzal zárta videó üzenetét, hogy közös erővel meg lehet állítani az oroszok agresszív terjeszkedését, de ehhez szükség van a Nyugat támogatásának folytatására is.

Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×