Az orosz központi választási bizottság szabálytalanságokat talált – az első beszámolók szerint elhunyt emberek aláírásait – a Borisz Nagyezsgyin és a Szergej Malinkovics ellenzéki elnökjelölt-aspiráns által benyújtott támogató aláírások listájában. Végleges döntés még nincs – február 10-ig köteles az orosz központi választási bizottság jelezni, hogy végül elfogadta-e az összegyűjtött aláírásokat. Bendarzsevszkij Anton szerint egy ilyen nyilatkozat, nagyjából egy héttel a végleges döntés előtt, olyan benyomást kelt, mint ami előkészíti a talajt a visszautasításhoz.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen problémák fordulhatnak elő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója kifejtette: az orosz választási rendszer alapvetően háromfajta indulást tesz lehetővé. A legegyszerűbb mód, ha valakit egy politikai párt jelöl, mert akkor szinte azonnal hivatalos elnökjelöltté válik.
"Más a helyzet akkor, ha valakit egy, a parlamentben jelen nem lévő politikai párt jelöl. Ekkor 100 ezer aláírást kell összegyűjtenie úgy, hogy minden régióból szerezzen legalább 3500-at. A most legnagyobb ellenzéki reménységnek tekintett Borisz Nagyezsgyinnek is ez volt a feladata. A 100 ezer érvényes aláíráshoz összesen legfeljebb 105 ezer aláírást lehet leadni, ugyanis lehetnek olyanok, hogy nem látható teljesen jól az aláírás, mert mondjuk esőben gyűjtötték vagy rosszul fogott a toll, és ha nem látszik a név vagy az aláírás valamely része, akkor azt a választási bizottság lehúzhatja a listáról. A harmadik indulási mód pedig, ha valakit se nem parlamenti, se nem hivatalos párt nem jelöl, hanem saját maga jelenti be az indulását, vagyis egyéni jelöltként méretteti meg magát. Ekkor 300 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Vlagyimir Putyin például így indult, a 2018-as választások után ismét. Annak ellenére, hogy a kormánypárt ott van mögötte, ő prezentálja még ezt a 300 ezer aláírást is" – mondta a posztszovjet térség szakértője.
Kiemelte:
a nehézséget nem az aláírások száma jelenti, hanem az, hogy az összes orosz régióban jelen kell lenni.
Több mint 80 orosz föderatív egység van, köztük például olyan, kaukázusi régiókkal, mint Csecsenföld vagy Dagesztán, amelyek hagyományosan központi irányítás alá esnek, és ezért az emberek nagyon félnek attól, hogy esetleg ellenzéki tevékenységen kapják őket.
"Ott, legalábbis a hivatalos számok szerint, az orosz kormánypárt vagy az orosz elnök hagyományosan 90 százalék feletti eredményt szokott elérni. Nem tudom, mennyire lehet hinni ezeknek az adatoknak, de ez egy nagyon erőteljesen központosított régió, és ott egy ellenzéki jelöltnek dolgozni és aláírásokat gyűjteni, folyamatos provokációk során, az rendkívül nehéz feladat" – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.
Már van három jóváhagyott induló, akiket parlamenti pártok jelöltek – a Kommunista Párt, a Liberális Demokraták és a Novije Ljudi Párt (Új Emberek Párt), de ők sem a retorikájukban, sem a programjukban nem különböznek Vlagyimir Putyintól; a szakértő szerint "inkább csak papíron" vannak jelen a választásokon, nem igazán nyújtanak alternatívát. Vannak még olyan jelöltek, akik szembe mennek a hivatalos politikával, ilyennek mondható Borisz Nagyezsgyin is. Kérdés, ők felkerülhetnek-e a választási listára.
Bendarzsevszkij Anton szerint az elején a Kreml abban gondolkodhatott, hogy esetleg két ilyen jelöltet meghagy, ha olyanokról van szó, akik viszonylag ismeretlenek az orosz politikában, és akkor a választások végén azt lehet mutatni, hogy Vlagyimir Putyin győzött 80 százalékkal, miközben egy liberális ellenzéki jelölt szerzett összesen mondjuk 5 százalékot, vagyis ez a fajta politika nem talál visszhangot az orosz lakosságban, az oroszok nem kíváncsiak rá.
"De a helyzet súlyosbodott a Kreml számára.
Borisz Nagyezsgyin kampánya a januári hetek alatt nagyon erőteljesen felpörgött, sorban álltak az emberek, hogy leadják az aláírásaikat, és hirtelen a decemberben még 1 százalék alá mért Nagyezsgyin felugrott 12-13 százalékra,
úgy, hogy még gyakorlatilag el sem indult erőteljesen a kampány. Ezzel már második helyen állt volna Vlagyimir Putyin mögött a választásokon, ami már nem az a forgatókönyv, ami tetszene a Kremlnek. Ez azt mutatná, hogy semmilyen parlamenti pártban nem érdekeltek az emberek, hanem egy ellenzéki jelöltben, aki szembemegy Putyinnal, és aki esetleg a második helyen végezhetne. Illúziók ne legyenek, nem tudná megnyerni a választásokat az orosz mezőnyben, de a második hely is egy erőteljes jelzés lenne, és ezt aligha fogják engedni. Aligha van esély tehát, hogy Nagyezsgyin valóban rákerül a választási cédulákra" – vázolta Bendarzsevszkij Anton.
Megjegyezte: Putyinnal markánsan szembe indulni kifejezetten veszélyes lehet – például a korrupciót illetően, a háborút, a különleges katonai műveletet illetően egészen kockázatos. Nagyezsgyin több mint harminc éve jelen van a politikában, és bár liberális nézeteket vallott, de annyira élesen azért nem ment szembe eddig a kormánypolitikával.
"Most viszont, az elnök indulása után, és Nagyezsgyin határozott háborúellenes programja után az elmúlt napokban különböző orosz műsorokban nagyon negatív fényben mutatják be, sőt, büntetőeljárás is indult ellene.
Azt követelik, hogy nyilvánítsák idegen ügynöknek. Azt állítják róla, hogy az Egyesült Államokból a CIA pénzeli, és hogy az ukrán nacionalistákkal áll kapcsolatban,
tehát minden lehetséges bűnt, amit a jelenlegi Oroszországgal kapcsolatban fel lehet sorolni, már elkezdték Nagyezsgyin számlájára írni. Ez rendkívül veszélyes játék a számára, mert így a választások után akár börtönbüntetésre is számíthat" – vázolta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.