Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
F126 osztályú német fregatt. Forrás: X / Naval Analyses
Nyitókép: Forrás: X / Naval Analyses

Csúcshajókkal erősít a német hadiflotta: négy hajó 5,5 milliárd euróért – mutatjuk a részleteket

A német haditengerészet eddigi legdrágább projektje kezdődött Wolgastban, Kielben és Hamburgban. A hajógyárakban négy, F126-os fregatt épül, amelyek közül az elsőt 2028-ban akarják vízre bocsátani.

Az építés a héten már elkezdődött, de a hajók gerincét csak a 2024-ben fektetik le. A három hajógyár között sajátos a munkamegosztás: a hajótestek első része Wolgastban, míg a tat felőli Kielben készül el, és ott is építik össze a két felet. A fregattok felszerelése és a próbák pedig Hamburgban lesznek.

Még 2009-ben született döntés arról, hogy a német haditengerészet újfajta, moduláris felépítésű fregattokkal cserélheti le a korábbi, 143A Gepárd osztályú, gyorsjáratú támadóhajóit. 2013-ra véglegesítették a követelményeket és kiírták a pályázatot, majd ötévnyi huzavonát követően, 2020 januárjában hoztak döntést arról, hogy a hajókat a holland Damen cég építheti, persze a legnagyobb német hajógyárak bevonásával.

A legfontosabb elektronikai rendszerek kifejlesztéséért a francia tulajdonú Thales felel, amelynek Hollandiában és Németországban is vannak leányvállalatai. Az elektronika integrálását a hamburgi Wrätsila SAM Electronics végzi, a navigációs rendszert pedig a kanadai OSI Maritime szállítja. A meghajtásról a Rolls-Royce egyik németországi cége, a Power Systems gondoskodik, a szintén német Renk vállalattal együtt.

Szóval igazi soknemzetiségű programmá szélesedett a fregattok gyártása.

Nem is tetszett ez minden német politikusnak. A kieli hajógyárnak otthont adó Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnöke nyilvánosan bírálta a berlini kormányt, amiért egy ilyen, a német technológia csúcsát jelentő vállalkozásba külföldieket is beenged. Daniel Günther szerint szigorúan óvni kellene a kulcsfontosságú német tudományos eredményeket, akárcsak a hazai munkahelyeket. Bár ennek hatására a német kormány a felszíni hadihajók építését is a szigorúan védett technológiák közé sorolta, ez nem változtatott az F126-os program nemzetköziségén.

Az F126 osztályú fregatt számítógépes látványterve. Forrás: X /  navalnews
Az F126 osztályú fregatt számítógépes látványterve. Forrás: X / navalnews

A hajók egyébként a legkorszerűbb elvek szerint épülnek. Moduláris felépítésük azt jelenti, hogy felszerelésük változtatható, mindig az aktuális feladathoz lehet igazítani. Ezek a következők lehetnek:

  • hagyományos, hajók elleni harc
  • vízfelszíni és víz alatti felderítés
  • hajózási útvonalak szemmel tartása, embargók betartatása
  • kimenekítés válságövezetekből
  • kereskedelmi hajók kísérete
  • flottakötelékek vezetése

Az éppen nem használt modulokat raktárakban tárolják, és azokat cserélgethetik a hajók között is. Az egyik legfigyelemreméltóbb ezek közül a fogdaelem, ahová például elfogott kalózokat lehet bezárni, sőt a foglyok egészségügyi elkülönítése is megoldható. Ez azért fontos, mert a német haditengerészet már évek óta aktívan részt vesz a Szomália körüli vizeken garázdálkodó tengeri rablók elleni küzdelemben.

A fregattokat úgy tervezik, hogy legalább két évet tudjanak egyhuzamban a hadműveleti területen tölteni. A személyzetet természetesen félévente cserélik, az utánpótlásról pedig ellátóhajók gondoskodnak. Viszont a hadihajók nem igényelnek olyan javítást, karbantartást, ami miatt kikötőbe kellene vonulniuk. A 10 550 tonna vízkiszorítású hajók hossza 166 méter, szélessége 21,7 méter.

Ilyen nagy hadihajók a II. világháború óta nem épültek Németországban.

A négy CODLAD-rendszerű dízel-elektromos hajtóművet két elektromos motor egészíti ki, amikkel 26 csomós (48 km/órás) legnagyobb sebesség érhető el. Egy feltöltéssel, és 18 csomós (33 km/órás), gazdaságos tempó mellett a hatótávolság 7400 km lehet.

A legújabb német hadihajó, az F126 osztályú fregatt számítógépes fantázia képe. Forrás: X / Naval Analyses
A legújabb német hadihajó, az F126 osztályú fregatt számítógépes fantázia képe. Forrás: X / Naval Analyses

Az F126-os hadihajók képesek lesznek tenger alatti, vízfelszíni és légi célok elleni harcra is. Ehhez rendkívül fejlett felderítő és harcvezetési rendszerekkel szerelik fel az egységeket. A legfőbb fegyverzetet rakéták alkotják, de a hajók orrában helyet kap egy 127 mm-es automata ágyú és a fedélzet több pontjára nehézgéppuskákat is telepítenek. A hajók felszereléséhez tartozik két NH-90 Sea Tiger helikopter is, amelyek felderítésre, illetve hajók és tengeralattjárók elleni harcra egyaránt alkalmasak. A helikopterek mellett tervezik a svéd SAAB Skeldar típusú pilóta nélküli légi járművének rendszeresítését is.

A német haditengerészet első körben négy új hajót kap azzal, hogy további kettő rendelésére is van még lehetősége. A fregattok ára – a 2020-as megrendelések idején – 1,37 milliárd euró (több mint 520 milliárd forint) volt, míg a teljes program költsége, a kiképzéssel együtt, majdnem eléri az 5,5 milliárd eurót (2090 milliárd forintot), ami nagyjából Budapest költségvetésének ötszöröse.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×