eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: pixabay

Újabb ígéret a bukaresti kormánytól - a tanársztrájk folytatódik

A vasárnapi kormányzati bejelentés "nem jelent lényegi változást" a korábbi ajánlatokhoz képest

Romániában jövő héten is folytatódik az oktatásban dolgozók tiltakozása; bár a bukaresti kormány vasárnap újabb bérpótlékokra tett ígéretet, a tanügyi szakszervezetek nem fogadják el az újabb ajánlatot - jelentette be Marius Nistor szakszervezeti vezető.

Az egyik legnagyobb romániai tanügyi szakszervezeti szövetség vezetője a News.ro hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a vasárnapi bejelentés nem jelent lényegi változást a korábbi ajánlatokhoz képest, amelyeket már visszautasítottak a szakszervezetek. Kifejtette: jövő héten is folytatódik a sztrájk, és kedden a Bukarestbe tervezett nagyszabású tiltakozóakciót is megtartják, melyre húszezer pedagógust várnak, illetve más városokban is lesznek megmozdulások.

Marius Nistor szerint attól sem zárkóznak el, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások sikertelensége esetén a pedagógusok bojkottálják az év végi vizsgáknak - a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának és a középiskolát végzők érettségijének - a megtartását. Az erre vonatkozó kérdésre kifejtette: amíg a román kormány így viszonyul a pedagógusok panaszaihoz, "bármi elképzelhető". Úgy vélte, a Ciuca-kabinet alig emelte vagy csupán átkeresztelte az eddigi bérpótlékokat, lényegi váltázás nem történt, holott a pedagógusok valós béremelést várnak.

A bukaresti kormány újabb ajánlatát Dan Carbunaru kormányszóvivő ismertette vasárnap. A News.ro beszámolója szerint elmondta: a kormány közvitára bocsájtott egy új sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint az oktatásban dolgozók októberben egy 1500 lejes (112 ezer forint) bérpótlékban részesülnek. Emellett a didaktikai és kisegítő személyzet júniusban egy 1000 lejes (75 ezer forint) bérpótlékot is kapna. A News.ro beszámolója szerint a tervezetet a pénzügyminisztérium honlapján tették közzé.

Carbunaru szerint ily módon összesen 273 532 alkalmazottnak nőne a bére, az intézkedés pedig 723 millió lejes (54,4 milliárd forint) terhet jelent, melynek több mint felét uniós alapokból, a többit az állami büdzséből biztosítanák.

Az összeghez hozzáadódik még újabb 330 millió lej (24,7 milliárd forint), amelyet a kisegítő személyzet - portások, takarítónők, stb. - béremelésére fordítanak egy pénteken jóváhagyott kormányhatározat értelmében. "Ez összesen 1,23 milliárd lejt (92,1 milliárd forint) jelent, ennyit különít el a kormány a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növelésére" - idézte a kormányszóvivőt az Agerpres hírügynökség.

Elmondta továbbá, hogy hétfőn Marius Budai munkaügyi miniszter megkezdi az egyeztetéseket a tanügyi, majd az egészségügyi és a többi érintett szakszervezet képviselőivel az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről. A tárgyalásoknak a szerdai kormányülésig le kell zárulniuk, hogy július 15-ére elkészülhessenek az új bértáblák - tette hozzá.

Romániában hétfő óta sztrájkolnak a pedagógusok, akik utcai demonstrációkon követelnek legalább 25 százalékos bérfejlesztést, valamint törvényi garanciát arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. Munkaügyi konfliktust jelentett be a több mint százezer tagot képviselő Sanitas egészségügyi szakszervezet is, és hétfőn a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottai is a szállításügyi minisztérium székháza elé vonulnak "a hatékonyságot elősegítő" béreket követelve.

A román kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői csütörtökön közölték: későbbi időpontra halasztják a kormányfőcserét, illetve a kabinet átalakítását, miután sikerült rendezni a társadalmi problémákat.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×