Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a hirosimai G7-csúcstalálkozó végén.

"Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni" - mondta Biden még Japánban, a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

Az amerikai elnök elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F-16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban. Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.

Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F-16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.

Ugyanakkor azt az ukrán kérést, hogy repülőgépek formájában is küldjenek segítséget, Washington egyelőre nem teljesíti.

Az ukrán légvédelem megerősítését ugyanakkor mindketten fontosnak mondták, és Joe Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok - több más G7 országgal közösen - segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.

Nukleáris fegyverek

A világ hét vezető ipari demokráciájának (G7) vezetői hirosimai csúcstalálkozójukon "rendíthetetlen egységet" mutattak Ukrajna támogatásában az orosz haderővel szembeni védekezésében - közölte vasárnap a vendéglátó ország kormányfője. A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.

A G7-ek vezetői vasárnap közleményt adtak ki, amelyben vállalták, hogy támogatják Ukrajnát mindaddig, amíg az országnak szembe kell néznie Oroszország törvénytelen agressziójával. Kisida beszédében utalt azokra a jelzésekre, amelyeket Moszkva az elmúlt hónapokban adott, és kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés "tűrhetetlen". A G7-országok azt az "eszményt" követik, hogy a világot meg kell szabadítani a nukleáris fegyverektől - szögezte le.

Kína és Tajvan is téma volt

Joe Biden szintén a csúcstalálkozó végén kijelentette: a Hetek mostantól közösen lépnek fel Kínával szemben, és ennek megfelelően

diverzifikálni fogják a globális ellátási láncok működését biztosító gazdasági kapcsolataikat, ugyanis csökkenteni akarják Kínától való függőségüket.

Utalt arra, hogy hamarosan megbeszélés lehet közte és a kínai elnök között.

"Nem akarunk elszakadni Kínától. A kockázatok csökkentésére törekszünk, és szeretnénk diverzifikálni a Pekinggel fennálló kapcsolatainkat" - hangsúlyozta Biden sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a G7 országok még soha nem voltak ilyen egységesek abban, hogy "együtt álljunk ellen (Kína) gazdasági kényszerítő erejének, és hogy visszautasítsuk azokat a (kínai) politikai lépéseket, amelyek károsak munkásainkra nézve".

Az amerikai elnök kiemelte, hogy várakozása szerint az egyébként fagyos amerikai-kínai kapcsolatokban "nagyon hamar olvadás" következhet be.

A Kína és Tajvan közötti feszültségekkel kapcsolatban Biden leszögezte: a legtöbb szövetséges ország között teljes az egyetértés arról, hogy ha Kína valamilyen vakmerő lépésre szánná el magát Tajvannal szemben, akkor az azonnali válaszlépést váltana ki belőlük.

"Nem fogjuk megszabni Kínának, hogy mit tehet és mit nem" - fogalmazott az amerikai elnök.

"De olyan helyzetet teremtünk Tajvan számára, hogy adott esetben meg tudja védeni magát.

Biden mindazonáltal leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja az "egy-Kína" politikát, amelynek értelmében csak a pekingi kormányt tekinti Kína legitim vezetésének.

Caj Jing-ven tajvani elnök szombaton hangsúlyozta, hogy minden lehetséges módon fenn akarják tartani a jelenlegi békés és stabil helyzetet a Tajvani-szorosban annak ellenére, hogy meglehetősen komoly a Tajpej és Peking közötti politikai és katonai feszültség.

Biden elmondta még, hogy az Egyesült Államok és a szövetséges G7-országok nem fognak olyan eszközöket eladni Kínának, amelyek segítségével tömegpusztító fegyvereket gyárthat, de hozzátette, hogy ez "nem ellenséges lépés" a részükről. Jelenleg nem fontolgatja, hogy enyhíti az ilyen eszközökre vonatkozó, Kínával szembeni korlátozásokat - mondta. Megerősítette, hogy tárgyalásokat folytatnak Pekinggel a Li Sang-fu kínai tábornokkal szembeni amerikai szankciók enyhítéséről. Ugyanis a szankciókkal sújtott tábornokot nevezték ki márciusban a kínai kormány védelmi miniszterének.

Mindemellett a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznem és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott. Felszólította Phenjant, hogy teljesen hagyjon fel a nukleáris fegyverek fejlesztése programjával.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy ideje megreformálni mind az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mind pedig a Bretton Woods-i rendszert, amely annakidején szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, hogy utóbbi "igazodjon a mai világ realitásaihoz".

Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. "A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett" - mondta. "A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót."