Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
The MIM-104 Patriot is a surface-to-air missile (SAM) system, the primary of its kind used by the United States Army
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Kinzsal vs. Patriot: amerikai elismerés, az igazság az ukrán és az orosz közlés között lehet

Moszkvában korábban arról beszéltek, hogy hiperszonikus rakétával sikerült megsemmisíteni egy amerikai MIM-104 Patriot üteget az ukrán fővárosnál, Ukrajna pedig azt állította, ők szedtek le 6 Kinzsalt. Az amerikaiak most arról szóltak: van sérülés a Patriot rendszeren.

A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó amerikai illetékes szerint a keddi légitámadásban csak megsérült a MIM-104 Patriot üteg, és jelenleg azt vizsgálják, hogy helyben meg lehet-e javítani. A washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács egyik szóvivője ezzel cáfolni igyekezett azt az orosz bejelentést, amely szerint egy hiperszonikus Kinzsal rakétával szétlőtték az ukrán főváros légterét védő egyik amerikai rakétarendszert.

Ukrajna eddig összesen két MIM-104 Patriot rendszert kapott, az egyiket az Egyesült Államok küldte, a másikat Németország és Hollandia közösen adományozta. A keddi, nagyarányú légitámadás után Kijevben azt közölték, hogy a légvédelemnek sikerült lelőnie mind a hat orosz hiperszonikus rakétát. Ugyanakkor az ukrán illetékesek nem voltak hajlandóak kommentálni a MIM-104 Patriot üteg megsemmisítéséről szóló orosz bejelentést.

A CNN idéz egy másik amerikai tisztviselőt is, aki lehetségesnek tartotta, hogy a keddi légitámadásban megsérülhetett a Patriot rakétarendszer valamelyik eleme. Mint mondta, egy-egy üteg hat részből áll:

  1. áramfejlesztő,
  2. radarrendszer,
  3. iránytóközpont,
  4. antennák,
  5. rakétaindítók és
  6. maguk az elfogórakéták.

Ezek bármelyike károkat szenvedhetett egy a közelben becsapódó rakéta vagy bomba robbanásakor. Amennyiben ez történt, és a sérült elem nem javítható a helyszínen, akkor az ukránok a sérült egység cseréjéig nem használhatják az üteget.

A MIM-104 Patriot rendszer lokátora már nagy távolságról képes észlelni a támadórakétákat vagy repülőgépeket. De a nagy energiájú radarhullámok el is árulhatják az üteg helyét, és akár még rá is vezethetik a támadófegyvert. A Patriot közép-hatótávolságú légvédelmi rendszer éppen amiatt, hogy több részből áll,

nehezebben telepíthető át egyik tüzelőállásból a másikba,

mint az egyszerűbb és mozgékonyabb a rövid hatótávolságú rakéták. Ezért a CNN szerint az amerikai szakértők azt feltételezik, hogy az oroszoknak már sikerült bemérniük az ukrán ütegek helyét, és ezekre igyekeznek irányított rakétacsapásokat mérni.

Az amerikai MIM-104 Patriot rendszer elemei. Forrás:Twitter/João ?‎?‎ BIOTECH
Az amerikai MIM-104 Patriot rendszer elemei. Forrás:Twitter/João ?‎?‎ BIOTECH

Az oroszok már korábban, május 4-én is megpróbálták elpusztítani az egyik MIM-104 Patriot rendszert ugyancsak egy Kinzsal rakétával. De állítólag az a támadás is sikertelen volt, és az ukránok lelőtték a hiperszonikus fegyvert. Katonai megfigyelők emlékeztetnek rá: az oroszok eddig azt állították, hogy hiperszonikus fegyvereik óriási repülési sebessége miatt lehetetlen ellenük védekezni.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×