"Kínában is úgy működik a bürokrácia, mint mindenhol máshol a világon: a politikai vezetés próbálja visszanyesni, de amikor kicsit nem figyel, akkor elkezdenek megszaporodni a minisztériumok, a bizottságok, a hivatalok, és maguk a bürokraták. Most valószínűleg egy leépítés, áramvonalasítás kezdődik, de aztán öt év múlva megint ott leszünk, mint most" – mondta az új kínai miniszterelnök kinevezésének hatásairól az InfoRádiónak Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Mint mondta, a konkrét szándék a centralizáció, vagyis hogy minden állami szerv Hszi Csin-ping elnöknek legyen alárendelve. Eddig is ő volt a főnök, de például a központi bank felett nem gyakorolt közvetlenül ellenőrzést, és ezt most megerősíti.

A szakértők szerint

legutóbb Mao Ce Tung kezében összpontosult akkora hatalom, mint most Hszi Csin-ping kezében.

"Mao abból a szempontból teljesen más helyzetben volt, hogy megalapított egy új államot, és teljesen alapvetően átformálta a kínai emberek életét, a kínai politikai rendszert, mindent, ami elképzelhető Kínában" – mondta Salát Gergely.

Bár Kína más, mint tíz éve – amikor Hszi Csin-ping először hatalomra került – de alapvetően nem más a kínai társadalom arculata, az emberek életmódja, és a politikai rendszer nem változott sokat.

Az új miniszterelnöktől, Li Csiangtól nem számíthatunk önálló új politikára, hiszen Hszi Csin-ping mellett nem lehet önálló politikát vinni, és Li Csiang kifejezetten a kínai elnök emberének számít. Sanghai vezetője volt, tapasztalt, nyitott, a magánszférát tiszteletben tartó, konzervatív vezetőnek számít. Kinevezésével

valószínű, hogy még inkább egységes lesz a vezetés,

tehát még annyira sem fogja ellensúlyozni az elnököt, mint elődje, Li Kecsiang.

Európából nézve fontos döntésnek számíthat, hogy kitűztek a közeljövőben egy GDP-növekedési célt, és egy 5 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Salát Gergely szerint ez nem rossz, de a korábbi évekhez képest viszonylag szerénynek mondható, tehát látszik, hogy a kínaiak is nehéz évre számítanak. Bejelentették azt is, hogy a GDP-növekedést meghaladó módon 7,2 százalékkal fog növekedni a katonai költségvetés, tehát Kína is érzékeli, hogy a biztonsági ügyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

"Amerika-gyepálásban, a Nyugattal való konfrontációban jóval keményebb hangot ütöttek meg a kínai vezetők ezen az országos népi ülésen és a körülötte lévő a sajtótájékoztatókon, mint korábban. Tehát egyértelmű, hogy Kína felveszi a kesztyűt, és egyértelműen vállalja a konfliktust Amerikával, ami nem jó hír, mert már arra utal, hogy a következő évben tovább fog fokozódni a kínai-amerikai feszültség" – mondta Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.