Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Narendra Modi india miniszterelnök (az óriáskivetítőn) megnyitja a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 külügyminiszteri értekezletét Újdelhiben 2023. március 2-án.
Nyitókép: Olivier Douliery

Oroszország és Kína nemet mondott

Az ukrajnai háborúra vonatkozó konszenzus nélkül ért véget a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek újdelhi csúcstalálkozója - jelentette be az indiai diplomácia vezetője, miután az orosz agresszió és az egyre erősödő globális kínai befolyás kérdése uralta a nemzetközi találkozót.

Szubrahmanjam Dzsaisankar szerint annyira "eltérőek" voltak az álláspontok az ukrajnai háború kérdésében, hogy nem tudták őket kibékíteni egymással.

Az indiai diplomácia vezetője hozzátette: a résztvevők egyetértettek a fejlődő országokat aggasztó legtöbb kérdésben, "mint a multilateralizmus megerősítése, az élelmiszer- és energiabiztonság előmozdítása, a klímaváltozás, a genderkérdések és a terrorizmus elleni küzdelem", de ez kevés volt ahhoz, hogy közös nyilatkozatot tudjanak kiadni.

A házigazda India arra kérte a megosztott G20-csoport tagjait, hogy alakítsanak ki konszenzust azokban a kérdésekben, amelyek különösen aggasztják a szegényebb országokat, még akkor is, ha az Ukrajnával kapcsolatos, szélesebb értelemben vett keleti-nyugati megosztottságot nem is tudják áthidalni.

Miközben többen, köztük Antony Blinken amerikai külügyminiszter is úgy döntött, hogy a tagországoknak a globális válságok megoldásában játszott szerepét emelik ki, a G20-csoport megosztottsága kézzelfogható volt - mutattak rá hírügynökségek.

A múlt heti G20-as pénzügyminiszteri és jegybankelnöki csúcstalálkozó végén is csak elnöki összefoglalót tudott közzétenni a házigazda India, miután Oroszország és Kína megakadályozta a közös nyilatkozat kiadását, mert a G20 többi tagja a nyilatkozat szövegezése során ragaszkodott ahhoz, hogy ugyanazt a nyelvezetet használják, mint amely a 2022-es indonéziai G20-csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az ukrajnai háborúval kapcsolatban szerepelt.

A csütörtöki csúcstalálkozó elején Narendra Modi indiai miniszterelnök a G20 jelen lévő külügyminisztereihez intézett videóüzenetében arra biztatta a résztvevőket: ne hagyják, hogy a jelenlegi feszültségek megakadályozzák azokat a megállapodásokat, amelyeket az élelmiszer- és energiabiztonsággal, a klímaváltozással és az adósságteherrel kapcsolatban elérhetnek.

A G20-csoportnak a világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7 mellett a többi között tagja még Oroszország, Kína, India, Brazília, Ausztrália és Szaúd-Arábia is.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×