A svájci tartomány lakosai ahhoz szoktak hozzá, hogy a hegyeken tavasszal havasi gyopár, télen hó fogadja őket: a globális felmelegedés hatására azonban meglepő növény tűnt fel az országban. A Valais-ban egyre jobban terjedő fügekaktuszok nem őshonos, invazív fajként hódítják meg a svájci hegyoldalakat a The Guardian cikke szerint.

A fügekaktusz és más, hozzá hasonló fajok elszaporodtak a Valais fővárosát, Siont körülvevő területen is, ahol a becslések szerint a kaktuszok ma már az alacsony növényzet 23-30 százalékát teszik ki. Jelenlétükről a szomszédos alpesi régiókból is beszámoltak, beleértve a svájci Ticino és Grisons, valamint az olaszországi Aosta-völgy és Valtellina területét.

Yann Triponez biológus szerint vannak olyan területei a tartománynak, ahol már

az aljnövényzet harmadát ez a kaktuszfaj adja.

Elmondása szerint a 18. században Észak-Amerikából került át Svájcba a kaktusz. A felmelegedés és a hótakaró gyorsabb olvadása azonban most teremtette meg számukra az ideális körülményeket az elszaporodáshoz.

"Ez a faj jól bírja akár a mínusz tíz vagy tizenöt fokot is, de a száraz környezet ideális nekik: nem akarnak hótakarót" – mondja Peter Oliver Baumgartner geológus, aki botanikai érdeklődése kapcsán a kanton felkérésére tanulmányozza a kaktuszok elterjedését.

A hó még az Alpokban is egyre ritkábban jelenik meg az alacsonyabban fekvő területeken.

A havas napok száma a 800 méter alatti területeken megfeleződött az 1970-es évekhez képest,

az Alpokot egy hónappal rövidebb ideig borítja hótakaró a korábbiakhoz képest egy friss tanulmány szerint. Itt kétszer olyan gyorsan melegszik az éghajlat, mint a globális átlag: az átlagos svájci hőmérséklet máris 2,4 fokkal magasabb, mint amilyen 1871–1900 közt átlagosan volt.

Kilenc kaktuszfaj nyer egyre nagyobb területet a 700 méternél alacsonyabban fekvő országrészben, ezzel őshonos, sőt, időnként veszélyeztetett fajok életterét elvéve.

"Svájcban mintegy 3000 növényfaj él, ebből mintegy 2200 őshonos Valais-ban.

Ha itt ilyen kaktuszok vannak, semmi más nem nő.

Párnaként fedik be a talajt és nem engedik, hogy más is nőhessen itt" – mondja Triponez.

Baumgartner szerint a kilenc faj közül négy jelent valódi veszélyt a biodiverzitásra, ezek elterjedésének mértékét igyekszik ő feltérképezni. Irtási kampány zajlik jelenleg is további terjeszkedésük megakadályozására, és a lakosságot is tájékoztatják a bennük rejlő veszélyekről. Az irtás feladata azonban nehéz, mivel a kaktuszok akkor is képesek visszanőni, ha kivágják vagy eltapossák őket, és hónapokon át is jól állják a szárazságot. Baumgartner nem is hisz abban, hogy elérhető teljes kiirtásuk – de legalább kordában lehet tartani terjeszkedésüket.