eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú, löveggel felszerelt önjáró tüzérségi eszközzel a Donyeck megyei Avgyijivka térségében 2022. december 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Ukrajnai háború: kinek fogy el hamarabb a lőszere?

Ukrajnában a második világháborút idéző, hatalmas tüzérségi párbajok zajlanak, amelyekhez óriási mennyiségű lőszer kell.

A g7.hu ír arról, hogy az ukrajnai háborúban meghatározó tényezővé lépett elő a tüzérség, és annak lőszerellátása. Mindkét fél katonai céljainak eléréséhez ugyanis létfontosságú, hogy megfelelő ágyú- és rakétatűzzel tudja elárasztani az ellenséget.

Az oroszok például a háború első két napján több tüzérségi gránátot lőttek ki, mint Nagy-Britannia teljes készlete. A Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi kutatóintézet szerint az orosz felhasználás a donbaszi harcok tetőfokán napi 32 ezer tüzérségi lőszer volt, az átlag pedig 20 ezer körül alakult (amerikai források szerint ez azóta is hasonló). Bár az ukránok átlagban csak hétezret lőttek el naponta, még ez a mennyiség is 30-50-szerese annak, amit az amerikai hadsereg elhasznált Afganisztánban.

Az igazsághoz tartozik azonban az, hogy a nyugati hadseregeknél azért csökkenhetett a tüzérség jelentősége, mert azt nagymértékben helyettesíteni tudja a légierő.

Ukrajnában azonban egyik félnek sem sikerült kivívnia a teljes légifölényt,

márpedig ez előfeltétele a repülők intenzív felhasználásának.

A portál szerint most az a nagy kérdés, hogy az oroszok vagy az ukránok készletei fogynak-e ki előbb. Az oroszok problémáit több jel is mutatja. Egyrészt jelentősen csökkent az egy-egy támadás idején felhasznált rakéták és más precíziós fegyverek, valamint tüzérségi lőszerek mennyisége. Másrészt Oroszország újabban külföldről próbál fegyvereket vásárolni. Tüzérségi gránátokat vett Észak-Koreától, míg Irántól támadó drónokat és talán ballisztikus rakétákat is. Mindez az orosz tartalékok vészes fogyására utal, illetve arra, hogy a hazai hadiipar képtelen elegendő mennyiséget gyártani.

De Ukrajna sincs jobb helyzetben. A régebbi, szovjet-orosz eredetű tüzérségi eszközök muníciója annyira megfogyatkozott, hogy már Szudánból és Pakisztánból próbálnak hozzájuk lőszert beszerezni. A korábbi szovjet blokkhoz tartozó kelet-európai országok is jórészt átadták a készleteiket, a csehek pedig állítólag az ukrán igények miatt kisebb mennyiségben tovább folytatják az ezekhez való gránátok gyártását.

A mennyiség mellett azonban a minőség is fontos szempont. Márpedig – hírszerzői jelentések szerint – újabban az oroszok több évtizede raktárak mélyén heverő lőszereket is kénytelenek felhasználni. Az ezekben lévő robbanóanyagokban viszont olyan kémia folyamatok indulhattak el, amelyek igencsak veszélyessé teszik ezek felhasználását. Az csak egy dolog, hogy a gránát a becsapódáskor nem robban fel. Sokkal súlyosabb gond, ha szállítás, előkészítés, esetleg a betöltés közben következik be robbanás.

A lőszer fogyása mellett

az ágyúk, aknavetők, rakétasorozatvetők elhasználódása is egyre nagyobb probléma.

Minden lövés jócskán megviseli a fegyvereket, amelyek kopása előbb csak a pontosság rovására megy, de idővel akár a cső felrobbanásához is vezethet. Ezért az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudja egyik vagy másik fél cserélni ezeket.

Az Ukrajna mögött álló nyugati világ mindenesetre egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a lőszergyártás felfuttatására és újabb tüzérségi eszközök szállítására. Az oroszok pedig a saját hadiiparukat akarják még jobban felpörgetni és nyilván igyekeznek minden, még elérhető tartalékot is mozgósítani. Az, hogy melyik háborús félnek sikerül hatékonyabban ellátni a tüzérséget, heteken belül kiderülhet.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×