Infostart.hu
eur:
355.68
usd:
305.62
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú, löveggel felszerelt önjáró tüzérségi eszközzel a Donyeck megyei Avgyijivka térségében 2022. december 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Ukrajnai háború: kinek fogy el hamarabb a lőszere?

Ukrajnában a második világháborút idéző, hatalmas tüzérségi párbajok zajlanak, amelyekhez óriási mennyiségű lőszer kell.

A g7.hu ír arról, hogy az ukrajnai háborúban meghatározó tényezővé lépett elő a tüzérség, és annak lőszerellátása. Mindkét fél katonai céljainak eléréséhez ugyanis létfontosságú, hogy megfelelő ágyú- és rakétatűzzel tudja elárasztani az ellenséget.

Az oroszok például a háború első két napján több tüzérségi gránátot lőttek ki, mint Nagy-Britannia teljes készlete. A Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi kutatóintézet szerint az orosz felhasználás a donbaszi harcok tetőfokán napi 32 ezer tüzérségi lőszer volt, az átlag pedig 20 ezer körül alakult (amerikai források szerint ez azóta is hasonló). Bár az ukránok átlagban csak hétezret lőttek el naponta, még ez a mennyiség is 30-50-szerese annak, amit az amerikai hadsereg elhasznált Afganisztánban.

Az igazsághoz tartozik azonban az, hogy a nyugati hadseregeknél azért csökkenhetett a tüzérség jelentősége, mert azt nagymértékben helyettesíteni tudja a légierő.

Ukrajnában azonban egyik félnek sem sikerült kivívnia a teljes légifölényt,

márpedig ez előfeltétele a repülők intenzív felhasználásának.

A portál szerint most az a nagy kérdés, hogy az oroszok vagy az ukránok készletei fogynak-e ki előbb. Az oroszok problémáit több jel is mutatja. Egyrészt jelentősen csökkent az egy-egy támadás idején felhasznált rakéták és más precíziós fegyverek, valamint tüzérségi lőszerek mennyisége. Másrészt Oroszország újabban külföldről próbál fegyvereket vásárolni. Tüzérségi gránátokat vett Észak-Koreától, míg Irántól támadó drónokat és talán ballisztikus rakétákat is. Mindez az orosz tartalékok vészes fogyására utal, illetve arra, hogy a hazai hadiipar képtelen elegendő mennyiséget gyártani.

De Ukrajna sincs jobb helyzetben. A régebbi, szovjet-orosz eredetű tüzérségi eszközök muníciója annyira megfogyatkozott, hogy már Szudánból és Pakisztánból próbálnak hozzájuk lőszert beszerezni. A korábbi szovjet blokkhoz tartozó kelet-európai országok is jórészt átadták a készleteiket, a csehek pedig állítólag az ukrán igények miatt kisebb mennyiségben tovább folytatják az ezekhez való gránátok gyártását.

A mennyiség mellett azonban a minőség is fontos szempont. Márpedig – hírszerzői jelentések szerint – újabban az oroszok több évtizede raktárak mélyén heverő lőszereket is kénytelenek felhasználni. Az ezekben lévő robbanóanyagokban viszont olyan kémia folyamatok indulhattak el, amelyek igencsak veszélyessé teszik ezek felhasználását. Az csak egy dolog, hogy a gránát a becsapódáskor nem robban fel. Sokkal súlyosabb gond, ha szállítás, előkészítés, esetleg a betöltés közben következik be robbanás.

A lőszer fogyása mellett

az ágyúk, aknavetők, rakétasorozatvetők elhasználódása is egyre nagyobb probléma.

Minden lövés jócskán megviseli a fegyvereket, amelyek kopása előbb csak a pontosság rovására megy, de idővel akár a cső felrobbanásához is vezethet. Ezért az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudja egyik vagy másik fél cserélni ezeket.

Az Ukrajna mögött álló nyugati világ mindenesetre egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a lőszergyártás felfuttatására és újabb tüzérségi eszközök szállítására. Az oroszok pedig a saját hadiiparukat akarják még jobban felpörgetni és nyilván igyekeznek minden, még elérhető tartalékot is mozgósítani. Az, hogy melyik háborús félnek sikerül hatékonyabban ellátni a tüzérséget, heteken belül kiderülhet.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×