Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú, löveggel felszerelt önjáró tüzérségi eszközzel a Donyeck megyei Avgyijivka térségében 2022. december 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Ukrajnai háború: kinek fogy el hamarabb a lőszere?

Ukrajnában a második világháborút idéző, hatalmas tüzérségi párbajok zajlanak, amelyekhez óriási mennyiségű lőszer kell.

A g7.hu ír arról, hogy az ukrajnai háborúban meghatározó tényezővé lépett elő a tüzérség, és annak lőszerellátása. Mindkét fél katonai céljainak eléréséhez ugyanis létfontosságú, hogy megfelelő ágyú- és rakétatűzzel tudja elárasztani az ellenséget.

Az oroszok például a háború első két napján több tüzérségi gránátot lőttek ki, mint Nagy-Britannia teljes készlete. A Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi kutatóintézet szerint az orosz felhasználás a donbaszi harcok tetőfokán napi 32 ezer tüzérségi lőszer volt, az átlag pedig 20 ezer körül alakult (amerikai források szerint ez azóta is hasonló). Bár az ukránok átlagban csak hétezret lőttek el naponta, még ez a mennyiség is 30-50-szerese annak, amit az amerikai hadsereg elhasznált Afganisztánban.

Az igazsághoz tartozik azonban az, hogy a nyugati hadseregeknél azért csökkenhetett a tüzérség jelentősége, mert azt nagymértékben helyettesíteni tudja a légierő.

Ukrajnában azonban egyik félnek sem sikerült kivívnia a teljes légifölényt,

márpedig ez előfeltétele a repülők intenzív felhasználásának.

A portál szerint most az a nagy kérdés, hogy az oroszok vagy az ukránok készletei fogynak-e ki előbb. Az oroszok problémáit több jel is mutatja. Egyrészt jelentősen csökkent az egy-egy támadás idején felhasznált rakéták és más precíziós fegyverek, valamint tüzérségi lőszerek mennyisége. Másrészt Oroszország újabban külföldről próbál fegyvereket vásárolni. Tüzérségi gránátokat vett Észak-Koreától, míg Irántól támadó drónokat és talán ballisztikus rakétákat is. Mindez az orosz tartalékok vészes fogyására utal, illetve arra, hogy a hazai hadiipar képtelen elegendő mennyiséget gyártani.

De Ukrajna sincs jobb helyzetben. A régebbi, szovjet-orosz eredetű tüzérségi eszközök muníciója annyira megfogyatkozott, hogy már Szudánból és Pakisztánból próbálnak hozzájuk lőszert beszerezni. A korábbi szovjet blokkhoz tartozó kelet-európai országok is jórészt átadták a készleteiket, a csehek pedig állítólag az ukrán igények miatt kisebb mennyiségben tovább folytatják az ezekhez való gránátok gyártását.

A mennyiség mellett azonban a minőség is fontos szempont. Márpedig – hírszerzői jelentések szerint – újabban az oroszok több évtizede raktárak mélyén heverő lőszereket is kénytelenek felhasználni. Az ezekben lévő robbanóanyagokban viszont olyan kémia folyamatok indulhattak el, amelyek igencsak veszélyessé teszik ezek felhasználását. Az csak egy dolog, hogy a gránát a becsapódáskor nem robban fel. Sokkal súlyosabb gond, ha szállítás, előkészítés, esetleg a betöltés közben következik be robbanás.

A lőszer fogyása mellett

az ágyúk, aknavetők, rakétasorozatvetők elhasználódása is egyre nagyobb probléma.

Minden lövés jócskán megviseli a fegyvereket, amelyek kopása előbb csak a pontosság rovására megy, de idővel akár a cső felrobbanásához is vezethet. Ezért az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudja egyik vagy másik fél cserélni ezeket.

Az Ukrajna mögött álló nyugati világ mindenesetre egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a lőszergyártás felfuttatására és újabb tüzérségi eszközök szállítására. Az oroszok pedig a saját hadiiparukat akarják még jobban felpörgetni és nyilván igyekeznek minden, még elérhető tartalékot is mozgósítani. Az, hogy melyik háborús félnek sikerül hatékonyabban ellátni a tüzérséget, heteken belül kiderülhet.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×